Betöltés...
A hosszú Covidot leginkább fáradtsággal, légszomjjal és koncentrációs nehézségekkel szoktuk összekapcsolni, de egy új svéd kutatás szerint a későbbi magas vérnyomás kockázatával is összefügghet. Az összefüggést olyanoknál is kimutatták, akiknek az eredeti fertőzése nem igényelt kórházi kezelést.
Lassan hét éve már annak, hogy kirobbant a koronavírus-világjárvány, amely emberek millióinak életét követelte, és hosszú időre megbénította a világot. Bár maga a vírus nem tűnt el, mára már nem okoz olyan komoly problémát, mint egykoron. Az úgynevezett hosszú Covid, vagy poszt-Covid szindróma azonban sok korábbi betegnél még mai napig érezteti a hatását.
A koronavírus-fertőzés után hónapokig vagy akár évekig fennmaradó panaszok közül a többség elsősorban a kimerültséget, az szaglás- és ízvesztést, a légszomjat vagy a koncentrációs nehézségeket ismeri, azonban más egészségügyi problémákkal is összefügghet. Egy több mint 1,2 millió svéd felnőtt adatait vizsgáló friss kutatás megállapította, hogy a hosszú Covidban szenvedőknél nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata – még akkor is, ha az eredeti fertőzés enyhe lefolyású volt.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
A szülés kiszámíthatatlansága, a fájdalom és a kontroll elvesztésétől való félelem sok nő számára komoly szorongásforrás. Ferenczi Beáta dúlával és terapeutával arról beszélgettünk, mitől függ, hogy egy szülés felemelő vagy traumatikus élményként marad-e meg, hogyan lehet erősíteni a biztonságérzetet, és miként dolgozhatók fel azok a történetek, amelyek nem úgy alakultak, ahogy az anya remélte.
