Betöltés...
A hála átélésével késleltethetők a vágyak.
Hajlamosak vagyunk a jövőbeli jólétet feláldozni a gyors kielégülésért, ám a türelmetlenségért nagy árat fizetünk: adósságba keveredünk, egészségtelenül élünk. Ráadásul úgy tartjuk, hogy a pillanatnyi kísértésnek csak akaraterővel lehet ellenállni.
Amerikai kutatók most megkérdőjelezték ezt az állítást, feltételezve hogy az érzelmek (adaptív, azaz alkalmazkodó funkciójuknál fogva) nem korlátozhatják mindig a jövőbeli sikert.
Kísérletükben, amely a Psychological Science című lapban jelent meg, arra kérték alanyaikat, hogy írjanak le egy történetet: egyesek olyat, amelyik boldoggá, mások olyat, amelyik hálássá tette őket, a többiek pedig valami semlegest, majd azonnali kisebb vagy később esedékes nagyobb összegű díjazás közül választhattak.
Kiderült, hogy inkább vártak a nagyobb összegre azok, akik hálatelt hangulatba kerültek, mint a másik két csoport.
Sőt a türelem mértéke közvetlenül összefüggött azzal, ki mekkora hálát érzett, ami fontos lehet az impulzusok féken tartásával összefüggő társadalmi gondok – így a szenvedélybetegségek: a drog, az alkohol, de akár a szerencsejáték függőség – orvoslása szempontjából.
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
