Úgy tartjuk, az alapos tervezés csak a hasznunkra válhat, és jól jön egy B terv, ha elakadnánk a céljaink felé vezető úton.
Érdemes azonban árnyalni ezt a nézetet, világít rá Jihae Shinnek, a Wisconsini Egyetem és Katherine Milkmannek, a Pennsylvaniai Egyetem oktatójának kísérletsorozata.
Első lépésben felméréses vizsgálatban mutatták ki, hogy általában kisebb erőbedobással küzdenek a céljaikért azok, akiknek B tervük is van.
Mindezt persze magyarázhatná, hogy hajlamosabbak tartalék tervet készíteni azok, akik eleve nem hajtanak annyira a céljaikért (vagy kevésbé tartják fontosnak az adott célt), mert tudják, hogy szükségük lehet rá.
A következő laborkísérletekből azonban kiderült, hogy a B terv léte csökkenti az erőbedobást, és nem fordítva.
Különböző típusú jutalmakat (ételt, pénzt, időmegtakarítást) ígértek szójátékok megoldásáért.
A résztvevők felét ugyanakkor arra kérték, gondolják át, milyen egyéb módokon tehetnének szert ezekre a javakra, ha nem sikerülne jól teljesíteniük a feladatot.
Elégnek bizonyult a teljesítménycsökkenéshez végiggondolni a többi lehetőséget, ugyanis ez gyengítette a cél iránti motivációt.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
