Nincs eladó a hentespult mögött. Tanácstalanul toporgunk, torkot köszörülünk, majd az orrunk alatt párszor köszönni próbálunk, hátha előkerül valaki. Aztán vert seregként elmegyünk a hűtőpulthoz venni egy kis előrecsomagolt felvágottat. És majd szétrobbanunk.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója. Különösen nagy átok, ha nap mint nap ki vagyunk téve neki a munkahelyünkön. Fel sem lehet sorolni, hányféle helyzetben érhet bennünket stressz a munkahelyünkön, legyünk akár beosztottak, akár felsővezetők, de akár még tulajdonosok is.
Ha túlságosan „puhák” vagyunk, azon kapjuk magunkat, hogy valahogy minden feladat nálunk landol, jóval többet hagynak ránk kollégáink, mint amennyi a munkaköri leírásunk, szerződésünk, vagy akár csak a józan ész alapján racionális lenne. Ha túlságosan rámenősek vagyunk, pusmogni fognak mögöttünk, elkerülnek, nem kapunk segítséget.
Kiállni magunkért
Shutterstock
Ha vezetők vagyunk, a beosztottak szabotálhatják a kiadott feladatokat. És egyáltalán: mindenkit és folyamatosan nyomasztanak a határidők, a számonkérések, az eladási- és a teljesítménykényszer.
Belső harmónia praktikusan
Az ilyen helyzetek elkerülésére ajánlott, belső harmóniát megteremtő, az érdekérvényesítésre és mások érdekeinek egyidejű figyelembe vételét ajánló kommunikációs eljárást asszertivitásnak, asszertív magatartási formának nevezzük. A módszert a hosszú élet titkának is nevezik, és számtalan tréning, képzés ajánlja a sikeres elsajátítást.
A kutatók négy személyiségtípus szerint sorolják be a magatartási formákat. Az agresszív ember nem törekszik konszenzusra, erőszakosan próbálja meg saját érdekeit érvényesíteni, mások szempontjait, érveit, ha egy módja van rá, meg sem hallgatja.
Nem törekszik konszenzusra
Shutterstock
A passzívak másokra bízzák a döntést, elszenvedik a következményeket. (Jellemzően náluk landolnak a munkahelyen a senki másnak nem kellő feladatok.) A manipulatív személy kerülő úton éri el a célját, mások szempontrendszerét kikerülve érvényesíti saját érdekeit, például önsajnáltatással, segítségkéréssel.
Az asszertív személyiség
A fenti három típussal áll szemben az asszertív személyiség, aki saját érdekeit kulturált hangnemben, de rendkívül határozottan képviseli, miközben mások szempontjait is képes figyelembe venni. Így tehát az is előfordulhat, hogy a szempontok ütköztetésekor alul marad, nem sikerül elérnie az eredetileg kitűzött célt, az azonban sosem fordulhat elő, hogy el sem mondja érzéseit, véleményét, és magában kellene fortyognia a dühtől.
Egyenes, nyílt kommunikáció, alternatívák felkínálása, a fontos és a jelentéktelen kérdések közötti súlyozás, határozott döntéshozatal és szükség esetén a nemet mondás képessége: tulajdonképpen ezek a sarokpontok.
Ha nem szólunk, nem változik semmi
Shutterstock
A sérelmek dédelgetése, a belső fortyogás, vagy a másik háta mögötti ármánykodás, kibeszélés helyett mindenképpen ajánlott az önérvényesítés technikai arzenálját igénybe venni, legyen szó akár a közértbeli hentespultról, egy ránk terpeszkedő sógorról, vagy a közvetlen felettesünkről. Ha némi bátorságot merítve elmondjuk a magunkét, jobban fogjuk magunkat érezni.
Ha kell, gondoljunk arra, hogy ha nem szólunk, biztosan nem változik semmi. Vagy arra, hogy ha az apró sérelmeknél nem állunk ki magunkért, akkor a fagyiosztásnál is meg fognak rólunk feledkezni.
Asszertív tippek
1. Őszintén fogalmazzuk meg magunknak, hogy mit is szeretnénk igazából. (Tényleg nem akarjuk elvállalni a feladatot, vagy az a bajunk, hogy nem kapunk érte elismerést?)
2. Ha ezzel megvagyunk, ismertessük a döntést, és adjunk hozzá egy indokot. Mondjuk meg, hogy már túl sok a munkánk, vagy mást terveztünk aznapra, de ne vonultassunk fel öt különféle érvet, mert csak gyengítjük az eredeti álláspontunk hitelességét.
3. Ha kell, akár ötször-hatszor ismételjük el ugyanazt. („Nem vállalom, mert már el vagyok havazva aznapra.”)
4. Ne hagyjuk győzködni magunkat, a nem, az nem.
Jobban fogjuk magunkat érezni
Shutterstock
5. Pozitívan fogalmazzunk, és énközléseket alkalmazzunk, magunkról beszéljünk. Mindez a bírálat esetén is fontos, ami mindig kritikus pillanat egy munkahelyen: ha hibát rovunk fel, az legyen konkrét, és sohasem az adott személyt, csak a viselkedését, eljárását érintse.
6. Jó módszer, ha visszakérdezünk, pontosítást kérünk, egészen addig, amíg elő nem kerül, hol van a kutya elásva. („Úgy érted, még sohasem értem be időben? Vagy csak múlt kedden késtem negyed órát?” Ez a „hatástalanító tudakozódás” technikája.)
7. Az asszertívan viselkedő ember megáll, megfontolja az információt, ha kell, időt kér az elhangzottak végiggondolására, és ő maga is időt ad arra, hogy az átadott információ célba érjen.
8. Az asszertív magatartásforma egyik alapja a tudatos testbeszéd-használat: nyílt, szemkontaktust kereső, magabiztosan álló, de korántsem harsányságot tükröző gesztus-rendszer.
Bőhm Kornél kommunikációs szakember
Nemrég jelent meg új könyve: „Sem megerősíteni, sem cáfolni”.
Miért jó, ha asszertívek vagyunk? Töltse ki cikkünk párját, az asszertivitástesztet a wmn.hu oldalán!
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
