Betöltés...
Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
A boldogságszakértő Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora a boldogság fokozására alkalmas, „jó célok” hat kritériumát fogalmazta meg 2008-ban. Eszerint a „jó cél” belső, hiteles, megközelítésen alapuló, harmóniában áll a többi célunkkal, rugalmas és tevékenységre irányul.
A belső kritérium arra vonatkozik, hogy az adott célt mennyire érezzük értelmesnek, a jó cél ebben az értelemben hozzájárul a személyiségünk fejlődéséhez, és mások számára is hasznos. Egy cél attól lesz hiteles, hogy azonosulni tudunk vele, vagyis a sajátunknak érezzük, mert igazából nekünk fontos, és nem másoknak akarunk megfelelni a megvalósításával. Azzal, ha a célt megközelítésen alapulva fogalmazzuk meg (például: „boldog párkapcsolatban szeretnék élni”, ahelyett, hogy „nem szeretnék egyedül lenni”), elkerüljük, hogy negatív szemüvegen keresztül nézzük a dolgokat, és túlérzékenyekké váljunk az esetleges fenyegetésekre és kudarcokra.
A többi célunkkal harmonikusan összeillő és rugalmas kritériumok azért fontosak, hogy a céljaink nagy eséllyel teljesíthetők legyenek, még akkor is, ha időközben változnak a körülmények. A nem általánosságban megfogalmazott, hanem tevékenységre irányuló cél (például: az „egészséges akarok lenni” helyett a „törekedni fogok arra, hogy egészséges ételeket egyek”) lehetővé teszik, hogy a céllal kapcsolatban folyamatosan új kihívásokat tudjunk majd megfogalmazni.
A fontossági sorrend
Tim Kasser, világszerte ismert amerikai pszichológus szerint leggyakrabban a céljaink között feszülő konfliktusoknak köszönhető, ha nem valósítjuk meg valamelyiket: ilyen lehet például egyszerre küzdeni a szakmai sikerekért és a családalapításért. Úgy érezhetjük, ha az egyik célunkért küzdünk, azzal megnehezítjük egy másik cél eredményes elérését.
Ebből kiindulva az élettel való elégedettség szempontjából nagy a jelentősége, ha tudunk fontossági sorrendet felállítani a céljaink között, illetve ha igen, milyet. Kasser azt hangsúlyozza, hogy lényeges az önmagukban is jutalmazó célokat megkülönböztetni azoktól, amelyeket elsősorban a társadalom elvárásai hatnak át. Ha a társadalom által előírt úgynevezett külső célokat tartjuk elsődleges fontosságúaknak (amilyen a vonzó külső vagy az anyagi jóllét), akkor kisebb esélyünk van a boldogságra.
Ugyanakkor, ha a belső célok kerülnek a prioritáslistánk tetejére (például mélyebben megérteni dolgokat; azt csinálni, amiben hiszünk; tenni valamit másokért, a világért), akkor magasabb szintű elégedettséget fogunk megtapasztalni. A legtöbb ember külső és belső típusú célok elérésére egyaránt törekszik, a jóllét szempontjából a hangsúly itt a fontossági sorrenden van.
Érdekli, hogyan valósíthatjuk meg céljainkat? Olvassa tovább Nagy Henriett pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
