Betöltés...
Két hipotézis is létezik.
Igen sokan ismerik azt a torokszorító rémületet, amit akkor érzünk, amikor álmunkban kiesnek (vagy valamiképpen tönkremennek) a fogaink. Nem csoda, hiszen ez az egyik legegyetemesebb és leggyakoribb álomfajta, amelynek az eredetéről azonban a szakemberek is keveset tudnak. Az izraeli Ben Gurion Egyetem kutatói éppen ezért nemrégiben úgy döntöttek, megpróbálnak utánajárni ennek a „fogas kérdésnek”, és alaposabban megvizsgálták 210 önkéntes álmait.
Kiindulásképp két hipotézist állítottak fel. Az egyik szerint azért jönnek éjszaka az érzékletes rémképek a fogak kihullásáról, mert valami fizikailag történik a fogakkal (mondjuk csikorgatja az illető). A másik teória szerint pedig pszichés okok állhatnak a háttérben, például magánéleti vagy munkahelyi gondok. A résztvevőkkel négyféle tesztet töltettek ki, amelyek sok mindenre rákérdeztek – az álmaik kategorizálásától a fogak csikorgatásának a szokásáig.
A végeredmény csak félig meglepő. A fogak kihullásával alapvetően azokon az éjszakákon szoktak álmodni az emberek, amikor utána ébredéskor valamilyen konkrét fog- vagy szájproblémára panaszkodnak, tehát alighanem éjjel is az kínozhatta őket. Ugyanakkor érdekes, hogy ez a probléma sosem a fogcsikorgatás, az ugyanis – a kísérletben résztvevők szerint – semmilyen rendellenes álmot nem okoz. A következtetések azért is tűnhetnek meggyőzőnek, mert egyrészt az említett fogproblémák a beszámolók szerint nem váltottak ki semmilyen más álomtémát, másrészt a fogas álmokról nem számoltak be azok, akik pszichés stressztől vagy lelki bajoktól szenvedtek.
A kutatók ugyanakkor nem állítják, hogy véglegesen megválaszolták volna e kínzó kérdést. Az ok-okozati viszony ugyanis még nincs biztosan megállapítva, és elképzelhető például, hogy nem a fogproblémák váltják ki a foghullással kapcsolatos kínzó álmokat, hanem ellenkezőleg, azok miatt kezdi valaki álmában csikorgatni a fogait, és – bár erre már ébredéskor nem emlékszik – reggel ettől fáj valamelyik foga, a fogínye vagy az állkapcsa. A végső szót további laboratóriumi vizsgálatok alapján tudják majd kimondani.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
