Betöltés...

Így tesz jót a nemi egyenlőség a férfiak egészségének

Egy amerikai vizsgálat szerint a családfenntartó szerep lelki terhekkel jár.

  • Pulzus

A családfenntartó szerep hálátlan pszichológiai következményeire bukkantak a Connecticuti Egyetem kutatói egy 15 éven át végzett reprezentatív felmérésben.

A Christin Munsch szociológus professzor vezette vizsgálatban a férfiak és a nők családi pénzügyi hozzájárulását vetették össze általános pszichés jóllétükkel és egészségi állapotukkal.

A mérések eredményei szerint minél nagyobb pénzügyi terhet vesz magára egy férfi a házasságában, annál jobban csökken a pszichológiai jólléte és az egészsége.

A legmegterhelőbbek azok az időszakok, amikor kizárólagos kenyérkeresőként tartja el a családot.

Ezzel szemben a nők egészségére és jóllétére pozitívan hat, ha ők is hozzájárulnak anyagi szempontból a családfenntartáshoz.

Számukra ez inkább lehetőség, nem aggasztó teher, mint a férfiaknak, akik családfenntartó szerepüket kötelességnek tartják.

Munsch szerint ebből jól látható, hogy a társadalmi nemi szerepek nemcsak a nők életét nehezítik meg, hanem a férfiak egészségére is rányomják a bélyegüket.

A terhek megosztása pedig kölcsönös előnyökkel jár mindkét félnek.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.



Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?