Betöltés...

Ha eddig nem nézett horrorfilmeket, talán mostantól hasznos lenne

A koronavírus-járvány alatt fedezték fel az ilyen mozik pozitív hozadékát.

  • Pulzus

Egy nyugdíjas professzor megengedheti magának azt a luxust, hogy olyan témába ássa bele magát, ami igazán lázba hozza.

Így indokolta részvételét John Johnson, a Penn State Egyetem nyugdíjas professzora abban a kutatásban, amelyben a Covid-időszak átvészelését állították párhuzamba a hátborzongató, zombis horrorfilmek imádatával.

Hipotézisük szerint az apokaliptikus történetek rendszeres fogyasztóit nagyobb felkészültséggel érte a mindenki számára váratlan pandémiás időszak, mint azokat az embereket, akik korábban nem néztek ilyen filmeket.

Eredményeik alátámasztották a várakozásukat: a horrorfilmek nézése valóban egyfajta védőfaktorként, felkészülésként hatott a világjárvány okozta kihívásokkal szemben, növelve az egyének rezilienciáját, mégpedig a történetek ismerősségén keresztül.

Általánosságban véve, legyen szó könyvről, filmről vagy bármilyen előadásról, a történetek nemcsak szórakoztatnak, de felkészítenek bennünket az életre – vonta le a kutatás egyik legfontosabb tanulságát Johnson professzor a Personality and Individual Differences 2021-es számában.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben hatással, befolyásolással és a manipulációval foglalkozunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?