A Nottinghami Trent Egyetem és a Portsmouthi Egyetem közös kutatásában a stresszviselkedés paradoxonának eredtek nyomába.
Nevezetesen annak az ellentmondásnak, hogy miért mutatják ki az emberek – az állatvilág logikájával ellentétben – mások irányába a gyengeségüket.
Vizsgálataikban arra bukkantak, hogy minél jobban be tudjuk azonosítani egy másik személy stresszjegyeit (például remegés, körömrágás, haj tekergetése), annál kedvesebbekké, segítőkészebbekké válunk vele szemben.
A kísérletben videólejátszásokon szereplő személyekről kellett véleményt alkotniuk a résztvevőknek: mennyire találják őket stresszeseknek és szimpatikusaknak.
A videókészítők beszámolóját a megkérdezettek benyomásaival összevetve jól látszott, hogy a stresszjegyek azonosítása révén meglehetősen pontosan lőjük be egy adott személy feszültségi állapotát.
Ugyanakkor érdekes összefüggés mutatkozott abban is, hogy minél stresszesebbnek láttak valakit, annál szimpatikusabbnak találták.
A kutatók sikerrel mutatták meg, hogy milyen előnyökkel járhat a stressz jelzése másoknak, és miért szelektálódhattak ki ezek a viselkedésminták az evolúció során.
Nagyon együttműködő faj vagyunk, ez lehet az oka annak, hogy a gyengeséget közvetítő jelzések előnyhöz juttatnak minket – olvashattuk az Evolution and Human Behavior című lapban nemrég.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a bizonytalan jövőre való felkészüléssel foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
