Betöltés...

A hizlaló környezet -Egyél és fogyj!

Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.

  • Pulzus

Manapság a népegészségügy „legsúlyosabb” kihívása és kudarca az elhízás megelőzése és kezelése. Az 1960-as évek óta a fogyasztói társadalmakban megnégyszereződött az elhízottak száma. Még soha­sem volt az emberiség ilyen kövér, mint ma. És a tendencia folytatódik.

Az elhízás hátterében az élelmiszerek túlfogyasz­tása áll. Az éhséget és az evést belső és külső ténye­zők egyaránt kiválthatják. Belső tényezők például a fiziológiai jelzések (vércukorszint-csökkenés, üres gyomor, testhőmérséklet-csökkenés stb.), vagy ép­pen – alig tudatosodó – lélektani impulzusok (pl. érzelmi evés, amikor megnyugtatás miatt eszünk). Az evést ugyanakkor külső, környezeti tényezők (ün­nepi fogások, ínycsiklandozó ingerek, reklámok) is gerjeszthetik. Korábban az elhízást belső tényezők­kel (pl. akaratgyengeséggel) magyarázták. Manapság a tudományos érdeklődés az egyéni viselkedésről a környezeti tényezők irányába fordul, tekintettel arra, hogy az elhízás tömegessé válása egyre inkább a tár­sadalmi változásokra tereli a figyelmet.

Hozzászólások

A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Győző-Molnár Anna