Amikor III. Hablaty Harákoló Harald, Cressida Cowell Így neveld a sárkányodat című regényfolyamának főhőse életében először lép be a téli álmukat alvó sárkányok barlangjába, pontosan tudja, hogy addig nincs nagy vész, amíg az alvó rémségek csak két szemüket nyitják ki – viszont ha a harmadik is kinyílik, jobb menekülőre fogni.
A kevésbé kalandos életű hazai iskolásokat a tanítóik azzal szokták riogatni, hogy vigyázzanak, hátul is van szemük. Egy dermesztő magyar népmesében a boszorkány harmadik lányának van egy titkos szeme hátul. Egyes kétéltűek és hüllők homloka közepén valóban fényérzékelő receptorokból álló „harmadik szemet” találunk, amelynek jelfogói közvetlen kapcsolatban állnak a tobozmiriggyel. Ennek a fejlődéstani szempontból igen ősi szervnek terméke a melatonin nevű hormon, amelynek az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában van szerepe.
Ez a hormon azonban nemcsak a sárkányfélék (rendkívül hideg) vérében kering, de az emberében is. A humán tobozmirigy a retinából kap információt arról, hogy fény vagy épp sötétség van kint – ennek alapján módosítja a melatonin termelését. Fény hiányában emelkedni kezd a hormon szintje, ezzel jelezve a szervezetnek, hogy itt az alvás ideje. A változás oda-vissza kapcsolatban áll az agy egy másik központi szervének, a hipotalamusznak a működésével: az ott található szuprakiazmatikus magot tartjuk a szervezet saját belső ritmusai, ciklusai legfőbb szabályozójának.
Ezt a hatást használják ki a jetlag kellemetlen hatásainak elkerülésére ajánlott melatonintartalmú altatók. A melatonin szintjének mesterséges megemelésével az utazó a testét is könnyebben meg tudja győzni arról, hogy itt, Kuala Lumpurban bizony, már estére jár az idő, hiába érzi még a magyar kora délutánt a tagjaiban.
