A világtörténelemben számtalan filozófiai rendszer próbálta magyarázni a mindenség eredetét, az ember származását, célját e Földön. A nyugati filozófiák választ szeretnének találni a kezdet kérdéseire, és ideális társadalmi rendszerek kidolgozását tűzik ki célul. A keleti szemléletben, amilyen a buddhizmus is, a világot kezdet nélkülinek tartják, ciklikus működésűnek, ezért nem keresik a kezdőpontot vagy a kezdet forrását. Itt a filozófiának funkciója van, és ez a funkció az önmagunk megismerése, az elindulás a befelé fordulás ösvényén. Tehát valójában nem választ ad a létezés nagy kérdéseire, hanem olyan módszerbe vezet be, melynek hatására szándékunk a gondolkodás helyett a közvetlen valóság megtapasztalása lesz. (Buddha 14 kérdést megválaszolatlanul hagyott – mint például véges vagy végtelen a világ –, mert azt mondta, itt csak a vég nélküli csűrés-csavarás hibájába esnénk, nem vinne közelebb önmagunk megismeréséhez.) Ez azt jelenti, hogy egy ponton túl el kell hagynunk a gondolati rendszereket, és a közvetlen rápillantás, szemlélés révén jutni felismerésekre.
