A mentalizáció szuperképessége

A gyermek Sally és Anne színes üveggolyókkal játszik. Sally egyszer csak feláll, és az egyik üveggolyót elrakja a kosarába, majd kimegy a szobából. Amíg ő távol van, Anne kiveszi az üveggolyót a kosárból, és átteszi egy dobozba. Hol fogja keresni Sally az üveggolyót, amikor visszatér a szobába?

A tipikusan fejlődő gyermekek négy-öt éves koruk előtt jellemzően azt a helyet jelölik meg, ahol a golyó ténylegesen van, tehát a dobozt – az ötévesek azonban már átlátják, mire megy ki a játék, és felismerik, hogy Sally nem tudhat az üveggolyó helyének megváltozásáról, hiszen nem volt a szobában.

Azok a gyerekek (és felnőttek), akik azt válaszolják, hogy Sally a kosárban fogja keresni a golyót, helyesen oldják meg az úgynevezett hamisvélekedés-tesztet. Az ismertebb nevén Sally–Anne-tesztet Simon Baron-Cohen, Alan M. Leslie és Uta Frith, a Cambridge-i Egyetem kutatói írták le először 1985-ben, bár korántsem ők indították útjára a paradigmát. Az 1980-as évek elejétől az úgynevezett tudatelmélet új, fényes csillagként ragyogott a pszichológiai kutatások egén.