Betöltés...
Felnőtt nőként folyamatosan mások helyeslését, jóváhagyását várjuk; nehezen alakítunk ki intim, egyenrangú kapcsolatokat; önbizalomhiánnyal küzdünk, nem tudunk kiállni magunkért, gyakori társunk a bűntudat, a szégyen, a félelem, a szorongás vagy a depresszió? Lehetséges, hogy mindezek oka az anyánkhoz fűződő viszonyunkban gyökeredzik.
Talán felmerült már bennünk, hogy az anyánk nem szeret, aztán valószínűleg rögtön el is szégyelltük magunkat, egyrészt azért, mert az anyaságot idealizáló, misztifikáló világunkban az anyai szeretet megkérdőjelezése tabu. Másrészt pedig azért, mert gyerekként, a szülőnek teljesen kiszolgáltatva, a saját túlélésünk érdekében nem gondolhattuk azt, hogy az anyánk rossz, ehelyett azt tettük magunkévá, hogy mi vagyunk a rosszak, a felelősek – állítja Susan Forward – számos The New York Times-bestseller, köztük a Mérgező szülők szerzője – nemrégiben magyarul is megjelent, Anyák, akik nem tudnak szeretni című kötetében.
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
