Betöltés...

Szerezd vissza az irányítást az életed felett

Belső szabadság és autonómia – ez a két fő feltétele, hogy valaki talpra álljon a kiúttalanságból, a talajvesztésből – vallja Tamás Rita, aki itthoni reménytelen helyzetéből külföldre költözve talált önmagára. Milyen rétegei lehetnek a kiégésnek? Mitől szenved leginkább a mai kor embere? És milyen megküzdési stratégiákkal érdemes próbálkozni?

  • Pulzus

Az volt a legszörnyűbb, hogy az utolsó 3-4 évben bármerre indultam, bármibe fogtam, bármit próbáltam, a korábbi megküzdési stratégiáim nem működtek, semmi sem sikerült – meséli az egykori versenysportoló és sportújságíró, Tamás Rita, miért döntött végül úgy, hogy tavaly áprilisban bepakol az autójába, és Norvégiában kezd új életet. Azóta ott épít egzisztenciát, egészen az alapoktól kezdve, de sikeres kilábalásának történetét máris egy könyvben adta közre Élj végre magadért! – Kiút a kiégésből, a kétségbeesésből és a talajvesztésből címmel.

Tamás Rita Tamás Rita
egykori versenysportoló, újságíró, személyi edző, coach

Több rétegű kiégés

A kiút már csak azért is volt számára rögös, mert esetében a problémák több rétegben adódtak össze, amit „kiégésnek, kimerülésnek, általános frusztráltságnak és kilátástalanságnak éltem meg”. A munkáját ellehetetlenítette egyrészt, hogy a jelenlegi politikai berendezkedés a klasszikus újságírás kereteit nagyon leszűkítette, így kényszerből különféle cégeknek végzett bérmunkából és közösségi médiában folytatott tevékenységből kellett fenntartania magát. Miközben állandó nyomás alatt érezte magát a folyamatos teljesítménykényszer miatt, nem tudta tartani a lépést a technikai fejlődéssel, és a rengeteg munka miatt úgy érezte, elszállt az íráshoz szükséges ihlete is.

Mindezt tetézték a családi problémái, köztük édesanyja demenciája, amiktől elveszítette a mozgásterét. De hasonló tehetetlenséget élt meg az ország körülményei miatt is, amin részben jótékonykodással próbált enyhíteni. Olyanoknak igyekezett segíteni, akiken az állam nem segített, például, hogy egyedülálló anyáknak vagy kórházaknak, a pandémia alatt oltópontoknak rendezett a Facebookon gyűjtéseket.

Hozzászólások

A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.