Idén kiemelkedően sokan, több mint 142 ezren tesznek valamilyen tantárgyból vizsgát a héten kezdődött érettségi időszakban. Legtöbbüknek ez az első olyan megpróbáltatás az életükben, amikor sokévnyi anyagból kell számot adni a tudásukról, ráadásul különböző témakörökben, egymást követő napokon, vagy akár – a szóbeli esetében – egyetlen napon. Nem csoda, ha sokan rástresszelnek erre a megmérettetésre, különösen akkor, ha a környezetük sem segíti a helyes megküzdést.
A teljesítményszorongástól a kimerülésig
A szülőknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy ezekben a hetekben számos körülmény fokozhatja a stressz és a szorongás mértékét a fiatal kor határára érkezett gyermekükben. A diákok többségénél jelentkező teljesítményszorongás eredete, hogy nem tudnak megfelelni az elvárásoknak – akár a sajátjaiknak, akár a szüleikének, akár a tanárokénak. De sokan érezhetik azt is, hogy túlzott elvárások irányulnak feléjük, vagyis, hogy az érettségi (és/vagy felvételi) „meghatározza az életüket, a későbbi sikerességüket”, emiatt túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek.
Az érettségi időszakában (vagy az egyetemi vizsgaidőszakban) a diákokra nagy teherként nehezedhet, hogy hatalmas anyagmennyiségről kell számot adniuk viszonylag rövid idő alatt. A határidők közelsége (és közeledése) túl nagy nyomást helyez rájuk. Előfordul, hogy a fiatalok ezekben a hetekben – az intenzív tanulás, a kevés alvás és szabadidő, vagy az elégtelen, rendszertelen étkezés miatt – fizikailag és mentálisan is kimerülnek, kiégés közeli állapotba kerülnek. Ilyen állapotban az idegrendszer sokkal rosszabbul teljesít, a figyelem és koncentráció szintje nagy mértékben csökkenhet.
