Betöltés...
Bele se kezdjünk egy nyilvános beszédbe, ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a fő üzenetünket. Mik a leszuggesztívebb előadók tulajdonságai? Milyen képességeket és eszközöket kell elsajátítani, hogy mi is hatásos beszédeket tarthassunk? Hogyan lehet érzelmet kiváltani a közönségből? És mit tegyünk, ha belesülünk az előadásba?
Ki (ne) szeretne olyan karizmatikus előadó lenni, mint amilyen Martin Luther King vagy Steve Jobs volt, vagy amilyen Bill Gates, Barack Obama, netán a mentálhigiénés előadásain és szentbeszédjeiben egyaránt magával ragadó Pál Feri? Alighanem a legtöbben irigylik az említetteket, amiért olyan nagy hatást tudnak gyakorolni a hallgatóságukra, ám közben a lelkük mélyén úgy érzik, hogy sosem érhetnek a nyomukba. Pedig szinte mindenkinek kell időnként nyilvános beszédet tartania, és nem szükségszerű, hogy ez egy unalmas, érdektelen prezentáció legyen. A változtatáshoz azonban mindenekelőtt tisztában kell lenni a színekkel.
Három szín, három zóna, három előadótípus
Piros, kék, szürke. Minden előadó, akármekkora hallgatóságnak tart is beszédet, jellemezhető e három szín valamelyikével, vagy ezek kombinációjával. Pontosabban az „átütő pirossal”, a „tényszerű kékkel” vagy a „döglött szürkével” – ahogy új könyvében fogalmaz Kaszás György kreatívigazgató, tréner és coach. A prezentáció művészete című kötet szerzője szerint e színek alapján zónákba lehet kategorizálni az előadókat, akiknek legnagyobb része sajnos általában az utóbbiba tartozik. De mit szimbolizálnak az egyes árnyalatok?
A piros zónába tartozó előadó képes arra, hogy érzelmeket váltson ki a publikumból. Beszédének alapja a személyiség, jellemző rá a szenvedélyesség, a magabiztosság, a folyamatos kommunikáció és játék a közönsége tagjaival, az, hogy egyéni, egyedi és eredeti az, amiről és ahogyan előad.
Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
