Amikor néhány éve azt vizsgálták, miért tiltanak be egyre több könyvet az Egyesült Államok börtöneiben, kiderült, hogy a rácsok mögött legtöbbet cenzúrázott szerző: Robert Greene. Különösen első kötetéről, az 1998-ban megjelent A hatalom 48 törvénye című írásáról gondolták úgy a büntetés-végrehajtási intézetek vezetői, hogy jobb, ha a rabok nem forgatják. Érthető, hiszen ez a már megjelenésekor nagy port kavart könyve azoknak szól, akik hatalmat akarnak szerezni, kíváncsiak a hatalom működésére vagy fel akarják magukat vértezni a hatalom ellen. S ehhez a szerző felhasználta Machiavelli, Szun-ce, Carl von Clausewitz és más nagy gondolkodók filozófiáját.
Mindenki hatalmat akar
A Los Angelesben felnőtt Greene nehezen találta meg írói hivatását, dacára annak, hogy már nyolcévesen tudta, hogy ezzel akar foglalkozni. De az egyetem elvégzése után meg kellett élnie valamiből, ezért előbb a rendszeresebb jövedelemmel kecsegtető újságírói munkát választotta, majd egy kudarc után útkeresésbe kezdett Európában.
Elmondása szerint minden elképzelhető munkát kipróbált, volt építkezési munkás, szállodai recepciós, angoltanár, idegenvezető, színdarabíró, nyomozó, rendező asszisztens… Összességében mintegy hatvanféle állást és munkát próbált ki, sokszor gyötörte kétség és depresszió, ám valami hajtotta előre.
Ebben az állapotban találkozott (akkor épp Olaszországban dolgozott) Joost Elffers koncepciógyártóval és könyvproducerrel, aki kért tőle egy könyvötletet, mire Greene rávágta: szívesen írna arról, hogy mindenki hatalmat akar, de igyekszik elrejteni ezt a törekvését, ezért állandóan játszmákat folytat, manipulál és áskálódik. Elffers-nek megtetszett az ötlet, és ebből született meg A hatalom 48 törvénye. Greene mindent beleadott, mert érezte, hogy hosszú évek céltalan bolyongása után ez lesz a kivezető út számára. És a munkájában nagyon sokat segítették történelmi olvasmányai, de különösen azok a tapasztalatai, amelyeket sok tucat munkahelyén szerzett.
https://hvg.hu/kkv/20180405_Hogyan_sporolhatunk_idot_a_tanulason
Aki államfőknek és popsztároknak ad tanácsot
Mindezt már a hetedik könyvének, a magyarul most megjelent Minden napra egy törvény – A hatalomról, a csábításról, a kiválóságról, a stratégiáról és az emberi természetről című kötetében meséli el. Bár a hazai olvasókhoz Greene kötetei közül eddig csak néhány jutott el, ebben a legújabban egyfajta eszenciáját kapják összes eddigi írásainak és provokatív gondolatainak, amelyek a hatalom, a stratégia és az emberi természet titkait tárják fel.
Kritikusok szerint az amerikai szerző sikerének a záloga, hogy egyedi módon ötvözi a gyakorlati tapasztalatokat a pszichológiai meglátásokkal és a történelmi anekdotákkal. Könyvei ezért találhatók meg államfők, művészek, vállalatvezetők, vezérkari főnökök asztalán, de például A hatalom 48 törvénye milliós példányszáma annak is köszönhető, hogy annak idején popkulturális ikonok (például Michael Jackson, 50 Cent, Jay-T, Courtney Love, Will Smith) kapták fel és ajánlották.
A „sötét oldal” tanulsága
Greene további erénye, hogy meglepően őszintén viszonyul lélektani problémákhoz. Nem fest rózsás képet a világról, inkább realista (kritikusai szerint: machiavellista) nézőpontot kínál az emberi viselkedésről. Provokatív megközelítésének része, hogy morálisan kétértelmű témákkal foglalkozik (hatalom, csábítás, háborús stratégiák), és ezek tárgyalása során rávilágít az emberi viselkedés olyan aspektusaira („sötét oldalaira), amelyeket a társadalom gyakran figyelmen kívül hagy vagy elítél.
Ám éppen ezeknek az alapvető ösztönöknek, motivációknak és érzelmeknek a feltárása az, ami többnyire lehetővé teszi a tudatosabb önismeretet és a hatékonyabb kommunikációt. Ráadásul Greene mindezt nemcsak elméleti fejtegetésekkel segíti, hanem konkrét, végrehajtható tanácsokkal és útmutatásokkal. Könyveinek ez az önsegítő jellege különösen hasznos azoknak, akik szeretnének személyesen fejlődni vagy a karrierjükben előrébb jutni.
