Betöltés...
Mindenki ismeri és használja az öt szeretetnyelvet, csak kár, hogy tudományosan sosem bizonyították ezt az elméletet – emlékeztetnek pszichológusok Valentin-nap közeledtével. Mire használhatjuk és mire nem a szeretetnyelvet? Miért fontosabb az érzelmi reagálóképesség? És mi az a három tényező, ami jobban jelzi egy kapcsolat stabilitását?
„A szeretet nyelve egyetemes, ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárását beszéljük” – fogalmazott Gary Chapman amerikai család- és párterapeuta. A ma már legendás mondásra épült a világszerte ismert (könyv formában 1992-ben megjelent) elmélete, mely szerint a szeretetet is úgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és mindannyian azon a „nyelven” fogadjuk be és fejezzük ki a szeretetet, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk.
A szeretetközlés alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik, és ez az öt szeretetnyelv az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás, a szívességek és a testi érintés. A kapcsolatokban Chapman szerint elsősorban az okozhat feszültséget, ha a pár tagjai nem ugyanazt a „nyelvet” beszélik, és a szeretetük kifejezése azért nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem értik meg egymást.
Feszültséget szülhet például, ha az egyik fél számára fontos a testi érintés, és szereti (szeretné) gyakran megfogni a párja kezét, ám ezt a másik nem annyira kívánja. De az is éket verhet a szerelmesek közé, ha egyikük vágyik az elismerő szavakra, ám a társának eszébe sem jut rendszeresen dicsérni őt.
https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20170402_Harom_kerdes_amely_megmenti_a_hazassagot
Megalapozatlan modell?
A szeretetnyelv-elmélet olyan frappánsan foglalta össze a párkapcsolati dinamika alapjait, hogy nehéz ma már szerelemről, harmonikus viszonyról, házasságról enélkül beszélni. Az öt kommunikációs forma annyira egyszerűen magyarázza, hogyan lehet szeretetet adni és elfogadni, hogy Valentin-napi kvízektől a családterápiás ülésekig számtalan helyen és helyzetben hivatkoznak rá. Bármilyen népszerű is ez a koncepció, Chapman megállapításait tudományosan máig nem sikerült igazolni.
A gond elsősorban az, állítják pszichológusok, hogy az amerikai pár- és családterapeuta elmélete főként megfigyelésekre és saját praxisának tapasztalataira épült, ám ezeket szigorúan szakmai szempontból nem vizsgálták és támasztották alá. Illetve, amikor vizsgálták, ezzel ellentétes vagy legalábbis ellentmondásos eredményekre jutottak.
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
