Betöltés...

Ha nincs olyan, hogy szeretetnyelv, akkor mi van helyette?

Mindenki ismeri és használja az öt szeretetnyelvet, csak kár, hogy tudományosan sosem bizonyították ezt az elméletet – emlékeztetnek pszichológusok Valentin-nap közeledtével. Mire használhatjuk és mire nem a szeretetnyelvet? Miért fontosabb az érzelmi reagálóképesség? És mi az a három tényező, ami jobban jelzi egy kapcsolat stabilitását?

  • Pulzus

„A szeretet nyelve egyetemes, ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárását beszéljük” – fogalmazott Gary Chapman amerikai család- és párterapeuta. A ma már legendás mondásra épült a világszerte ismert (könyv formában 1992-ben megjelent) elmélete, mely szerint a szeretetet is úgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és mindannyian azon a „nyelven” fogadjuk be és fejezzük ki a szeretetet, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk.

A szeretetközlés alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik, és ez az öt szeretetnyelv az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás, a szívességek és a testi érintés. A kapcsolatokban Chapman szerint elsősorban az okozhat feszültséget, ha a pár tagjai nem ugyanazt a „nyelvet” beszélik, és a szeretetük kifejezése azért nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem értik meg egymást.

Feszültséget szülhet például, ha az egyik fél számára fontos a testi érintés, és szereti (szeretné) gyakran megfogni a párja kezét, ám ezt a másik nem annyira kívánja. De az is éket verhet a szerelmesek közé, ha egyikük vágyik az elismerő szavakra, ám a társának eszébe sem jut rendszeresen dicsérni őt. 

https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20170402_Harom_kerdes_amely_megmenti_a_hazassagot

Megalapozatlan modell?

A szeretetnyelv-elmélet olyan frappánsan foglalta össze a párkapcsolati dinamika alapjait, hogy nehéz ma már szerelemről, harmonikus viszonyról, házasságról enélkül beszélni. Az öt kommunikációs forma annyira egyszerűen magyarázza, hogyan lehet szeretetet adni és elfogadni, hogy Valentin-napi kvízektől a családterápiás ülésekig számtalan helyen és helyzetben hivatkoznak rá. Bármilyen népszerű is ez a koncepció, Chapman megállapításait tudományosan máig nem sikerült igazolni.

A gond elsősorban az, állítják pszichológusok, hogy az amerikai pár- és családterapeuta elmélete főként megfigyelésekre és saját praxisának tapasztalataira épült, ám ezeket szigorúan szakmai szempontból nem vizsgálták és támasztották alá. Illetve, amikor vizsgálták, ezzel ellentétes vagy legalábbis ellentmondásos eredményekre jutottak.

 

Hozzászólások