Betöltés...

Vajon tanulható az intimitás? Attól függ, milyen a kötődésünk

Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.

  • Pulzus

Ha az intimitás – a meghitt, biztonságos kapcsolat – mibenlétét szeretnénk megérteni, tudnunk kell, hogy felnőttkori kapcsolatainkra óriási hatással van a kisbabakorunkban megalapozódó kötődési módunk. Ennek minősége elsősorban a minket gondozó „fontos másikkal” – aki az esetek többségében az anyánk – való kapcsolatunktól függ. Ha ő fizikailag és érzelmileg is elérhető volt, akkor egészségesen tudunk kötődni.

A mai magyar társadalomban élők felénél biztonságos kötődésről nem beszélhetünk, ami fájdalmas adat. Ezt bizonyítja például, hogy bár az arányok változnak, a tendencia nem: a házasságkötések száma csökken, a válások száma nő, valamint még a tartós párkapcsolatokban is jelen van a kötődési nehézség.

Van tehát a biztonságos és a bizonytalan kötődés, ez utóbbi még tovább részletezhető elkerülő, szorongó, valamint dezorganizált (elkerülő-szorongó) módokra.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?