A munkaerő-felvétel pillanataiban gyakran olyan tényezők is szerepet kapnak, amelyeknek elvileg semmi közük a teljesítményhez. A munka világában gyakran észrevétlenül is jelen vannak azok az előfeltevések, amelyek a külső megjelenést a belső tulajdonságokkal kapcsolják össze. A külső megjelenés és a teljesítőképesség összekapcsolása sokszor nem tudatos döntés, mégis befolyásolhatja a kiválasztás és megítélés folyamatát. Egy-egy elejtett megjegyzés vagy döntési helyzet mögött sokszor ott húzódik az a nehezen megfogható, mégis makacsul tartó elképzelés, hogy a testalkat vagy a kinézet árulkodhat a munkához való viszonyról.
De vajon valóban következtethetünk-e a teljesítményre pusztán a megjelenésből? Mit mond erről a pszichológia, és mit mutatnak azok az eszközök, amelyek valóban a személyiség működését mérik? Erről beszélgettünk Bánlaki D. Stella pszichológusjelölttel, aki nemcsak a munkája, hanem személyes érintettsége miatt is mélyen ismeri a témát.
Az emberek hajlamosak gyors benyomások alapján dönteni. A pszichológiában jól ismert jelenség, hogy a megjelenéshez gyakran tulajdonságokat társítunk: a rendezett öltözethez fegyelmet, a sportos testalkathoz kitartást, az elhízáshoz pedig – sokszor automatikusan – lustaságot vagy alacsony önkontrollt. Ezek azonban inkább sztereotípiák, mint megbízható információk. A munkaerő-felvételben ez azért különösen problémás, mert a külsőből levont következtetések gyakran torzítják a döntéseket. Egy rövid interjú alatt a döntéshozók könnyen megerősítést keresnek a már meglévő feltételezéseikre, miközben a tényleges munkavégzést meghatározó tényezők – például motiváció, kitartás vagy terhelhetőség – rejtve maradnak.
