Betöltés...
A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?
Korábbi cikkünkben arról beszélgettünk Czuppon Zsuzsanna pszichológussal, hogyan alakítják át a Z generáció alkoholfogyasztási szokásai a függőségről alkotott társadalmi képet, és milyen új mintázatok rajzolódnak ki a szerhasználat és a szorongáskezelés összefüggésében.
„A feszültségkezelés és a szorongásoldás iránti igény ugyanaz, mint az alkoholnál volt, de a Z generáció olyan eszközöket keres, amelyek illeszkednek a kontrolligényükhöz és az egészségről alkotott énképükhöz. Ez a látszólagos paradoxon szakmai szemmel nézve valójában egy logikus funkcionális átrendeződés” – hívja fel a figyelmet a szakember, aki hangsúlyozza, nem arról van szó, hogy a függőségre való hajlam vagy a szerhasználat iránti igény eltűnt volna, hanem arról, hogy a „csatornák” változtak meg.
A pszichológus szerint az e-cigaretta vagy az Elf Bar ebben a rendszerben az „átmeneti digitális cumi” szerepét tölti be. „Ez a kifejezés D. Winnicott »átmeneti tárgy« elméletének és Steigerwald Krisztián »digitális cumi« fogalmának ötvözéséből születik, illetve ezeket a gondolatokat ötvözi. Winnicott szerint az átmeneti tárgy (például egy rongy vagy maci) segít a kisgyermeknek áthidalni az anyától való elszakadást, reprezentálja a belső kapcsolatot akkor is, amikor az anya nincs jelen, és megteremti a belső biztonságérzetet.
A mai fiatalok számára az online világ és a fizikai valóság közötti átjárás gyakran szorongással teli és kiszámíthatatlan.
Ebben a feszültségben az e-cigi válik azzá az »átmeneti tárggyá«, amely segít nekik visszatalálni a belső egyensúlyhoz, amikor a valós világ ingerei túlterhelik, túl is ingerlik őket. Ez a szer tehát egyfajta érzelmi hídként jelenhet meg, amely a szorongást csökkenti egy bizonytalan, kiszámíthatatlan közegben” – részletezi a szakember.
Nemrég biztató kutatás jelent meg a disszociatív identitászavar – közismert nevén többszörös személyiségzavar – gyógyításával kapcsolatban. Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegségben szenvedők sokszor az öngyilkosságig is eljutnak, hogy véget vessenek kínzó tüneteiknek és gyakran széttört életüknek.
Czuppon Zsuzsanna figyelmeztet: ezek a szerek diszkrétek, szagtalanok, és ami a legfontosabb, azonnali, jól adagolható dopaminlöketet adnak. Segítenek elviselni a napi mikroszorongásokat anélkül, hogy látványos kontrollvesztést vagy megbélyegzést okoznának. A hallucinogének pedig sok fiatal szemében nem „drogként”, hanem „mentális öngyógyító eszközként” jelennek meg. Úgy tekintenek rájuk, mint a mélyebb önismeret és a szorongásoldás eszközeire, szembeállítva ezeket a pszichiátriai gyógyszerekkel, amelyeket gyakran csak „méregként” aposztrofálnak.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
