Betöltés...
Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.
„Hogyan éljem túl ezt a rekkenő forróságot? Hogyan éljem túl, hogy hihetetlenül meleg van odakint?” – teszi fel a kérdést a fiatal nő a kamerába tekintve. Majd határozottan kínálja a megoldást: „Ezentúl minden egyes hőhullámra tudatosan kell felkészülnünk. Hidratálni, árnyékba húzódni, semmi olyat nem csinálni ezekben a napokban, ami akár testileg, akár lelkileg extrém módon igénybe veszi a szervezetet.”
Eddig semmi szokatlan nincs ezzel a tanáccsal. Meglepő azonban, hogy nem egy orvos vagy egészségügyi dolgozó, netán egy életmód-tanácsadó osztja meg az interneten, hanem Amruta Nori-Sarma, a Harvard Egyetem oktatója és a klímaváltozás egészségügyi hatásainak neves kutatója vette a fáradságot az ismeretterjesztéshez. „Még mindig nagyon keveset tudunk a rendkívüli forróság és a klímaváltozás diktálta fizikai és mentális következményekről” – hangsúlyozza az Indiában született szakember, aki a nemrég létrehozott HERA nevű globális felmelegedésre szakosodott online kutatóközpont elsősegély-vonalához is (Heat Science Hotline) csatlakozott. Az itt közzétett videójából idéztünk, amelyben egyebek mellett a hőség lelkivilágunkra gyakorolt hatásáról beszélt, kiemelve a szorongásos állapotokat.
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
