Betöltés...
Van, akiből akkor is árad az életkedv, amikor kívülről nézve nem könnyű az élete. Másnak látszólag mindene megvan, mégis úgy érzi, mintha kifogyott volna belőle a lendület, a kíváncsiság vagy az öröm. Az életkedv nem egyszerűen jó hangulat, és nem is állandó személyiségjegy: kapcsolataink, megküzdési mintáink, céljaink mellett az is alakítja, hogyan tudunk ránézni arra, ami történik velünk. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
Habár az „életkedv” mint fogalom gyakori a köznyelvben, a pszichológiai szaknyelvben nehezebben definiálható. Önmagában az életkedv nem tudományos kutatások tárgya, persze átfedésben lehet olyan fogalmakkal, mint például a well-being (jóllét) vagy a reziliencia, ami azt a képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni a testi-lelki egyensúlyát nehéz élethelyzetek átélése után.
Röviden megpróbálom körbejárni – a teljesség igénye nélkül –, hogyan is határozható meg az életkedv, illetve mit tehetünk azért, hogy fenntartsuk, pláne növekedjék az életkedvünk akár egy életen át.
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
