Betöltés...
Viszonyunk a világhoz és önmagunkhoz az első pár életévünkben alapozódik meg. Mi határozza meg, hogy személyiségünk fejlődése a bizalom vagy a bizalmatlanság irányába fog megindulni?
Kasza Tibi egy törés után kezdett közösségi médiával foglalkozni, mára az egyik legbefolyásosabb médiaszemélyiséggé vált. Három netes személyiség portréja.
Mindenkinek vannak titkai. És imádunk titkokat feltárni, rejtélyes ügyekbe belelátni – feltéve, hogy nem kell megőriznünk őket. Azt gondolnánk, szükségünk van titkokra, nem tudnánk nélkülük élni. Pedig energiát vesznek el, kapcsolatok mennek rá, beteggé tesznek és rombolják kreativitásunkat.
A neméről, az életkoráról és a személyiségéről?
A felnőttfilmek beépültek a hétköznapjainkba, észrevétlen kötődést, függőséget kialakítva, kiváltképp a férfiak esetében. Vajon megismerik-e az új generációk a szerelmet, a vágyat a valós emberek iránt?
Apáink sokfélék, a legkülönfélébb módon éreznek és viselkednek. Megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint ők, aztán mégis ugyanazokat a játszmákat ismételgetjük. Az elég jó szülőséghez érdemes megvizsgálnunk, milyenek vagyunk, és ez mit okoz a gyermekünkben.
„Jól átjön, hogy kinek milyen a személyisége” – mondja a műfaj varázserejéről a 25 éves youtuber, aki az egyik legnépszerűbb vlogger ma Magyarországon, ahol minden negyedik tinédzser influenszerkarrierre vágyik. De mit is jelent a neten felelősséggel élni, és hol vannak önmagunk megosztásának a határai?
A közelgő klímakatasztrófa lehetősége jelentősen befolyásolja a fiatal generációk hangulatát, jövőképét.
Így hangzik 11 tévhit közül a 4. a népszerű pszichológus L. Stipkovits Erika pszichológus legújabb, Nagyszülők a kispadon című könyvében, melyben nagyszülők, szülők és unokák egymásra hatásának eredt a nyomába.
A kreativitás nélkülözhetetlen kelléke a szellemi fejlődésnek. Joshua Wolf Shenk amerikai író megfigyelései azt bizonyítják, hogy kreativitásunk mozgatórugóját megtalálhatjuk egy alkotótársban, a kreatív „párunkban”.
A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke kiválóan teljesítene az iskolában és a különórákon is. De a valóság gyakran nem ennyire rózsás. Sikeres életet szeretnénk a gyermekeinknek, és emiatt gyakran hibákat követünk el.
A gyerekkori stressznek, szorongásnak és pszichoszomatikus tüneteknek a szülők és gyerekek közti bensőséges kapcsolattal lehet leghatásosabban elejét venni – hangsúlyozták a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének előadói. A színpadra lépő szakemberek ezen túl beszéltek még a csendterápiáról, a szülői önismeret fontosságáról, és arról, hogy miért épp iskolába indulás előtt fáj a gyerek hasa.
A világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja most magyarul megjelent könyve kapcsán egy hetet Budapesten tölt, és folytatja a közös munkát a Hősök Tere Kezdeményezéssel, amelynek társalapítója. A TEDxBudapestSalonon tartott, telt házas előadása előtt beszélgettünk új módszeréről, mellyel másként tekinthetünk élettörténetünkre.
Természetesen érezzük, hogy ez jó dolog, ám áldásos hatása sokkal több – befonja egész életünket.
A gyerekek bizonyos testi panaszait, betegségeit csak családi és tágabb környezetben zajló kapcsolataik tükrében lehet megérteni – állítja Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és szerzőtársa új könyvükben. Olyan mentalitást közvetítenek, amelynek alapja a kölcsönös tisztelet, az egymásra hangolódás, az empatikus hozzáállás és az elfogadás.
Elméletben lehetetlennek tűnik, a gyakorlatban azonban számtalanszor előfordul, hogy valaki problémás, sőt patológiás személyiséggel vezetővé válik. Az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati kultúrában kiválóan működnek, az árat viszont a munkatársak és családjaik fizetik meg.
Az idő a legértékesebb tulajdonunk, amely, szemben más javainkkal, nem pótolható. Pszichológiai értelemben relatív: érzelmi állapotunk, személyes perspektívánk, közösségünk élettempója befolyásolja, hogyan tapasztaljuk meg. Valamennyien képesek vagyunk rá, hogy kiigazítsuk az időről alkotott előítéleteinket - állítja Philip Zimbardo amerikai pszichológus, a világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja.
A színes papír és az olló nagyobb szerepet játszik a címlapok megszületésében, mint a számítógép – derült ki a HVG Extra Pszichológia magazin borítóit bemutató kamaratárlat megnyitóján, amelyen a borítók készítője az olvasók számára kevéssé ismert oldaláról is bemutatkozott.
Hasznos dolog, ha észreveszünk bizonyos, a történelemben ismétlődő mintázatokat, de az talán még fontosabb, hogy megpróbáljuk megérteni a mögöttes okokat. Erre tesz kísérletet A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája című könyv Fülöp Éva és Kővágó Pál szerkesztésében. A nemrég az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent kötet Magyarországon hiánypótló, hiszen magyar nyelven mutatja be a kollektív áldozattudat legjelentősebb szociálpszichológiai kutatásait az elmúlt másfél évtizedből, és betekintést nyújt az ezzel kapcsolatos hazai kutatásokba is. Kővágó Pál pszichológussal beszélgettünk.
Hogyan segíthet a szülő, ha szeretné jobban érteni gyerekét?
