Betöltés...
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha fel akarjuk venni a kesztyűt a szorongásunkkal: még ki sem jöttünk a pandémiából, máris egy háborús helyzetbe csöppentünk. A HVG Extra Pszichológia Szalon vendége Dr. Belső Nóra volt, akinek Félelem, szorongás, pánik – Hogyan találjuk meg a kiutat? című új kötete sajnos nem is lehetne aktuálisabb.
Minél inkább titok egy szorongás, egy trauma, annál valószínűbb, hogy a gyerek érzelemvilágát is uralni fogja.
„Minden művész legnagyobb hőstette, amikor a nyilvánosság elé lép – voltaképp kísérleti célokra ajánlja fel magát, nyíltan demonstrálja a lélek komplexitását” – írja Szabó T. Anna író, költő, aki férjével, Dragomán György íróval az alkotás és a szorongás viszonyát boncolgatja.
Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
„Azok a pácienseim, akik eddig is féltek mindentől, most egyre jobban érzik magukat, mert mindenki azt csinálja, amit ők mindig is csináltak” – mondja Feldmár András pszichoterapeuta, hozzátéve, hogy mindenki tanulhatna ezektől az emberektől, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk. Mit tehetünk a félelemmel? Feldmár András és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatójának beszélgetése.
