Betöltés...
Nem csak „tudjuk”, hogy messzebb van a veszély.
A személyes terünket érintő traumatikus élmények agyunk más területeit aktiválják, mint a távolabbról végigélt letaglózó események. Ráadásul súlyosabb következményekkel is járnak – derült ki a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban nemrég megjelent szakcikkből.
Az USA-beli Duke Egyetem kísérletében a virtuális valóságot hívták segítségül a kutatók, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhatóvá váljon a távolság kérdése külső fenyegetések átélésekor.
A kísérleti alanyok virtuális térben találták szemben magukat közeli és távoli fenyegető ingerekkel, mindeközben MRI-vel mérték a reakciójukat, agyi aktivitásukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy ha a fenyegetést kellő távolságban érzékeljük, ekkor agyunk problémamegoldásért felelős területei aktiválódnak, míg a közeli támadás ősibb struktúrákat érint, ezért ilyenkor túlélő üzemmódba kapcsolunk.
Az utóbbi félelmi reakció maradandóbb nyomot hagy, nehezebben múlik, és inkább okoz PTSD-tüneteket (poszttraumás stressz zavar) a későbbiekben.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben hatással, befolyásolással és a manipulációval foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
