A reggeli tükörkép néha barátságosabb, máskor lehangolóbb, de egy biztos: nem feltétlenül mond igazat. Lehet, hogy a naptár szerint 40 éves az ember, de az egészségi állapot alapján inkább 32, vagy éppen 51. A biológiai életkor, vagyis a sejtszintű állapot nem mindig tart lépést a hivatalos életkorral. Ez pedig a krónikus betegségek kockázatával is szoros összefüggést mutat.
A biológiai kor mérésére már Magyarországon is elérhetők úgynevezett epigenetikai tesztek, amelyek egy egyszerű vérvétel alapján tárják fel a szervezet valódi állapotát. Hogy mit jelent pontosan az epigenetika, és mit tudhatunk meg általa a saját testünk öregedéséről, arról Duda Ernő biotechnológiai vállalkozó, a Medipredict alapítója beszélt a HVG-nek.
Epigenetika érhetően
Az epigenetika szó a görög epi- (jelentése: „valami felett, túl”) és a genetika (örökléstudomány) összetételéből ered. Az epigenetika egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy az ember születésekor, illetve már az anyaméhben kap egy genetikai kártyacsomagot, és ő dönti el, hogy mely lapokat játssza ki.
https://hvg.hu/360/20250711_hvg-longevity-tudomany-nmnh-d-vitamin-rapamicin-kreatin-kave
Az előbbi példánál maradva képzeljük el, hogy testünk minden sejtje ugyanazt a kártyapaklit (DNS) tartalmazza. Az, hogy egy-egy sejt ebből mely lapokat használja fel, sok mindentől függ. Itt jön képbe az epigenetika, amely szabályozza, hogy az örökítőanyagból mikor melyik gén kapcsol éppen be. A test működését ugyanis nemcsak a gének tartalma határozza meg, hanem az is, hogy ezek a gének mikor aktívak, és mikor nem.
A kutatók felfedezték, hogy ezek a génkapcsolók az életkorra jellemző mintázatokat mutatnak. Hasonlóan ahhoz, ahogy az óra mutatói mindig ugyanabban a sorrendben járják körbe a számlapot. Steve Horvath kaliforniai tudós fejtette meg ezt a mintázatot 2013-ban, amikor gyakorlatilag megtanította a számítógépeket arra, hogyan olvassanak időt a sejtjeinkből. A Horvath-óra – ahogy elnevezték – apró vegyi jelöléseket keres a DNS-eden. Ezek az úgynevezett metilációk olyanok, mint a ceruzával tett jelzések egy könyvben. Nem változtatják meg magát a szöveget, csak jelzik, melyik részt olvastuk el gyakrabban.
Minthogy egyre több ember adatait elemzik, egyre pontosabban lehet arra vonatkozó megállapításokat tenni, hogy az adott mintázat milyen biológiai korra utal.
