„Ritka, hogy csak a pár egyik tagjával van gond, ami miatt nem történik meg a fogantatás. Általában a nőknél és a férfiaknál is felfedezünk olyan tényezőket, amelyek nehezítik a teherbeesést, ezért is fontos, hogy mindkét fél vizsgáltassa ki magát” – mondja Tűű László belgyógyász-endokrinológus, akinek szakterülete a reprodukciós endokrinológia. A szakember nemcsak meddőséggel foglalkozik, hanem a termékenység és a nemi működések zavarainak olyan területeivel is, amelyeken gondos orvosi kezelés és életmódváltás mellett jó eséllyel lehet változtatni.
Tűű László főleg olyan párokat kezel, akik már elindultak a családtervezés útján, de csak a diagnózisig jutottak. A kezeléshez viszont már nem olyan egyszerű hozzájutni az állami egészségügyben, mert kevés az endokrinológus, és több hónapot is kell várni egy-egy vizsgálatra. „Viszont erre nincs idő, főleg akkor nem, ha az érintett nők már a negyvenes éveikhez közelednek.
A reproduktív endokrinológia tipikusan az a terület, amelynek nem tesz jót a hosszabb várakozás: minél előbb elindítják a páciens kezelését, annál előbb sikerülhet a fogantatás
– teszi hozzá az endokrinológus, hozzátéve, hogy Magyarországon kifejezetten jó szakmai alapokon működnek a lombikprogramok, amelyeknek már részét képezik a hormonális és anyagcsere-kivizsgálások is. „A kétezres évek elején mi a magánellátásban úttörőként kezdtünk el többek között olyan alap-hormonvizsgálatokat végezni, amelyek a ciklus és a pajzsmirigy működését célozzák, illetve a szénhidrát-anyagcserét is vizsgáltuk” – magyarázza Tűű, aki szerint hogy az állami meddőségi ellátásban a kivizsgálás menete az utóbbi években helyes irányba bővült.
Hosszú évek után először közölt hivatalos statisztikát az állami Humánreprodukciós Igazgatóság a hazai lombikkezelések sikerességéről. Vezetője, Várnagy Ákos a HVG-nek nemcsak arról beszélt, mit jelent európai összehasonlításban a 26,45 százalék, hanem arról is, miért nem támogatják, hogy az intézmények adatait külön-külön is meg lehessen ismerni. Mikor lesz elérhető a petesejt-donáció Magyarországon? Miért mennek magyar párok külföldi intézetekbe? És hogyan lehet helyreállítani az elveszett bizalmat?
A szakember tapasztalatai alapján gyakori, hogy a páciensek inzulinrezisztenciáról szóló diagnózissal érkeznek, de sok esetben valójában nem áll fenn a betegség.
Azt látjuk, hogy sok orvos elhamarkodottan hoz diagnózist inzulinrezisztenciára, miközben az értékekben való eltérés még nem feltétlenül jelent szénhidrátanyagcsere-zavart.
