Betöltés...
A népbetegségnek számító magas vérnyomás hátterében sokféle ok húzódhat. Ezek közül az egyik hormonális, és a hagyományos diagnosztikai módszerekkel szinte észrevehetetlen. Egy új eljárás ígéretes eredményeket hozott.
A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?
A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.
Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
A GLP-1 hormon az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fogyási kulcsszava lett, főként az olyan gyógyszeres megoldások miatt, mint az Ozempic – pedig a tested magától is képes termelni és befolyásolni az étvágyat, a jóllakottságot és a vércukorszintet. Hogyan támogathatod a saját hormonrendszeredet, és mi a tartós fogyás valódi titka? Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Számos betegség és egészségügyi tényező mellett életmódbeli okai is lehetnek annak, ha egy párnak nem jön össze a gyerek. Tűű László belgyógyász-endokrinológussal és Erdélyi Aliz dietetikussal arról beszélgettünk, mennyire növelhető a sikeres fogantatás esélye az életmód megváltoztatásával, miért kell kerülni a műanyag vágódeszkát, és hogyan tudnak időt nyerni azok, akik tudatosan később vállalnának gyermeket.
Világszerte mintegy 850 millió ember él valamilyen krónikus vesebetegséggel, miközben a probléma gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodás sok esetben már előrehaladott. A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a vesék védelme elsősorban a megelőzésen, a rendszeres szűrésen, a megfelelő étrenden és az életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik. Erre hívja fel a figyelmet minden évben a vese világnapja, amelyet március második csütörtökén tartanak világszerte.
És persze még ezen a listán is szerepel a kommunikáció fontossága.
Honnan tudja az olvasó, hogy megjelent az HVG Extra Pszichológia új száma? Honnan tudja a hónalj, hogy közeledik a kamaszkor, ideje szőrösödni? Honnan tudja az applikációm, hogy itt az ideje lefeküdni? Hogy függ össze a Porsche-kereskedők profitja a hormonokkal?
