Betöltés...

Amikor a profit fontosabb az egészségnél: Így befolyásolják az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói az étkezési szokásainkat

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.

Addiktív, gyilkol, és olyan, mint a cigi – bár már sokat olvashattunk ilyen megállapításokat az ultrafeldolgozott élelmiszerekről (UFÉ), a legtöbben mégsem tudjuk, honnan jön ez az elnevezés, és pontosan mire is vonatkozik. Leegyszerűsítve: olyan élelmiszerek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeknek egy vagy több összetevője nem található meg a háztartásokban: ilyen összetevők a tartósítószer, az emulgeálószer (pl. a hidrogénezett olaj), az édesítőszer (pl. a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup), valamint a mesterséges színezékek, aromák és ízfokozók. Az UFÉ-k jellemzője még, hogy olyan feldolgozási folyamatokon esnek át, amik miatt a végtermék gyakorlatilag egyáltalán nem hasonlít eredeti összetevőire.

Hozzászólások

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.

Hevesi Krisztina