Betöltés...
Nemcsak az számít, milyen meleg az ital, hanem az is, hogy naponta mennyit fogyasztunk belőle – állítja egy új kutatás.
Sokaknál kávé nélkül nem indulhat a reggel, de igaz ez a forró teára is, különösen ősszel, hideg időben vagy megfázás esetén. Van az a pillanat, amikor már alig várjuk az első kortyot, mégis tudjuk, hogy egy kicsit talán várni kellene vele.
Egy új, csaknem egymillió ember adatait vizsgáló, nagyszabású brit kutatás szerint ez nem csupán azért fontos, mert könnyen megégethetjük a szánkat: a nagyon forró italok rendszeres fogyasztása rosszindulatú elváltozásokat indíthat el, illetve hozzájárulhat azok kialakulásához a nyelőcsőben.
Valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.
