A hengerezés, a masszázspisztoly és a kompressziós csizma ma már az amatőr futók körében sem számít különlegességnek. A regenerációs eszközök egyre szélesebb kínálata azt az érzetet keltheti, hogy a fejlődéshez nem elég megfelelően edzeni, a pihenést is különféle módszerekkel kell optimalizálni. Markocsán Sándor futóedző, a Sanyosz Istálló Könnyűatlétikai Klub alapítója szerint a regeneráció valóban fontos része a felkészülésnek, a legnagyobb kérdés azonban az, hogy az amatőr sportolók megfelelő sorrendben kezelik-e a feladataikat. A kemény edzés mellett a pihenésre is időt kell szánni, a profik módszereit pedig nem lehet minden további nélkül átültetni a hobbifutók életébe.
Mit tudnak valójában a regenerációs eszközök?
Az amatőr sportolók egyre többféle módszerrel próbálják felgyorsítani az edzések utáni regenerációt. A fent is említett különböző eszközök használata a futók mindennapjainak részévé vált, a közösségi médiában pedig rendszeresen találkozhatunk olyan tartalmakkal, amelyek szinte nélkülözhetetlen kellékként mutatják be ezeket.
„A regeneráció éppoly fontos, mint maga a kemény edzésmunka” – fogalmaz Markocsán Sándor, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az SMR-henger használatát sokan az izmok átmasszírozásával azonosítják, a módszer azonban a környező kötőszövetekre is hatással lehet. „A hengerezés átmenetileg javíthatja a mozgástartományt, és egyes esetekben mérsékelheti az edzés utáni izomfájdalmat. A hatás függhet az alkalmazás módjától, időtartamától és az egyéni reakcióktól is. A keményebb henger nem feltétlenül eredményesebb, a fájdalmas nyomás pedig nem a hatékony kezelés bizonyítéka. A hengerezés edzés előtt és után is beilleszthető a rutinba, de a két alkalom célja eltérhet. Bemelegítés előtt a mozgástartomány javítása lehet a cél, edzés után pedig a kellemetlen izomérzet enyhítése. A henger ugyanakkor nem helyettesíti a megfelelő terheléselosztást, és nem garantálja a sérülések megelőzését” – magyarázza az edző.
