Ajándéklink létrehozása

Ma már bőr–agy-tengelyről is beszélhetünk, de mit tudnak valójában a neurokozmetikumok?

A bőr nem csupán a test külső burka, hanem önálló szerv, amely saját hírvivő molekuláinak segítségével képes kommunikálni a központi idegrendszerrel – tárták fel az utóbbi idők kutatásai. A pszichodermatológia művelői ma már jól értik a korábban rejtélyesnek tartott bőrbetegségek lelki hátterét, és könnyebben is tudnak segíteni a visszatérő nyavalyákon. A stressz okozta viszketés ördögi köréről, a közösségi média hatásáról és a neurokozmetikumok hasznáról is beszélgettünk Kiss Norbert bőrgyógyász szakorvossal, a Semmelweis Egyetem adjunktusával, a Magyar Dermatológiai Társulat pszichodermatológiai szekciójának elnökével.

A kutatások szerint a bőr – egyfajta neuroendokrin szervként – képes kommunikálni a központi idegrendszerrel. Ezek szerint a bél–agy-tengely mintájára létezik bőr–agy-tengely is? 

Igen, ma már beszélhetünk bőr–agy-tengelyről, és talán az a legfontosabb felismerés, hogy ez a kapcsolat kétirányú. A bőr nem egyszerűen passzív burkolat, amely elválaszt bennünket a külvilágtól. Nagyon összetett szerv, amelyben idegvégződések, immunsejtek és hormonális hatásokra érzékeny sejtek működnek együtt. A bőr maga is képes különböző hírvivő anyagokat termelni, és folyamatos kapcsolatban áll az idegrendszerrel és az immunrendszerrel. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ma már jobban értjük, hogy a lelkiállapot és a bőr állapota között nem pusztán nehezen megfogható pszichés kapcsolat van.

A stressz például valódi, mérhető biokémiai folyamatokat indít el, amelyek megváltoztathatják a bőr működését. Ugyanakkor egy tartós, gyulladásos vagy erősen viszkető bőrbetegség is visszahat az idegrendszerre, az alvásra, a hangulatra és az életminőségre.

Vagyis az agy hat a bőrre, de a bőr állapota is hat ránk.

Mit árul el a bőrünk a test öregedéséről?

A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.

Hozzászólások

Ópium, morfium, heroin – négy író, aki nem csak megélte, meg is írta a függőséget

Négy remek író, egyetlen közös tulajdonsággal: imádták a mámort és a különféle tudatmódosító szereket. Nem mindegyiküknek sikerült leszoknia, és még ha óriási árat fizettek is önpusztító életvitelükért, olyan letaglózó erejű könyveket alkottak, amelyekben a legmélyebbre ástak saját függőségeik poklában. A száraz november – az önkéntes mértékletesség – hónapjában róluk emlékezünk meg.