A kutatások szerint a bőr – egyfajta neuroendokrin szervként – képes kommunikálni a központi idegrendszerrel. Ezek szerint a bél–agy-tengely mintájára létezik bőr–agy-tengely is?
Igen, ma már beszélhetünk bőr–agy-tengelyről, és talán az a legfontosabb felismerés, hogy ez a kapcsolat kétirányú. A bőr nem egyszerűen passzív burkolat, amely elválaszt bennünket a külvilágtól. Nagyon összetett szerv, amelyben idegvégződések, immunsejtek és hormonális hatásokra érzékeny sejtek működnek együtt. A bőr maga is képes különböző hírvivő anyagokat termelni, és folyamatos kapcsolatban áll az idegrendszerrel és az immunrendszerrel. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ma már jobban értjük, hogy a lelkiállapot és a bőr állapota között nem pusztán nehezen megfogható pszichés kapcsolat van.
A stressz például valódi, mérhető biokémiai folyamatokat indít el, amelyek megváltoztathatják a bőr működését. Ugyanakkor egy tartós, gyulladásos vagy erősen viszkető bőrbetegség is visszahat az idegrendszerre, az alvásra, a hangulatra és az életminőségre.
Vagyis az agy hat a bőrre, de a bőr állapota is hat ránk.
A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.