Betöltés...
„A gyerekek máshogy gyászolnak, mint a felnőttek. El kell ismerni az ő gyászukat is – ez ugyanis sokszor nem történik meg” – mondja Singer Magdolna. A gyászterapeutával — akinek pénteken jelenik meg Ki vigasztalja meg a gyerekeket? Válás és gyász a családban című, tabudöntő könyve – a gyermeki gyász jellemzőiről és a segítés módjairól beszélgettünk.
„Mindig a legegyszerűbb ötletek vezetnek a legnagyszerűbb eredményre” – amit már a nagy Lev Tolsztoj megmondott, azt manapság üzleti elemzők egyre inkább igazolják.
Hosszú ideje próbálják megfejteni a tudósok a kreativitás titkát. Ma már úgy vélik, nem egységes jelenség, és inkább „kreativitások” lenne a pontos megfogalmazás. Másik fontos fejlemény, hogy manapság már érzelmi kreativitásról is beszélnek a kutatók.
Akik bevetették, ugyanolyan eredményt értek el, mint nem stresszelő társaik.
A múzsa kezdettől fogva része az alkotó folyamatnak, neki van a legtöbb esélye, hogy viselkedésével, reflexióival befolyásolja a művek létrejöttét. Többfajta múzsaszerep létezik: ismerünk alkotótársakat, riválisokat, és olyanokat is, akikből egyszer szintén önálló, szuverén művész válik.
Viszont minden rémálom rossz álom – és ehhez még kutatás sem kell.
Noha hétköznapi eset, hogy a kamaszok vitáznak az apjukkal, fontos tudni, hogy az ilyen balhék kihatással vannak a gyerekek mentális egészségére.
Élményparadicsomban élünk, annak minden előnyével és hátrányával. Érthető, hogy ez alól a munkánk, a hivatásunk sem lehet kivétel.
Szülővé válva valóban félre kell-e tennünk a jókedvet és a játékosságot, vagy létezik olyan életforma, ahol együtt van jelen a felelős gondoskodás és a könnyedség?
Újabb vizsgálat, mely az örök mítosz nyomában jár.
Ha üzletről van szó, nem árt tisztában lenni a legújabb pszichológiai-neurológiai eredményekkel.
Az aggasztó jelenségre már külön szó is született: sharenting.
Párkapcsolatunkban is szükségünk van a kreatív cselekvésre, amikor új viselkedéssel reagálunk új szituációra, vagy újszerűen régi problémára, így pozitív változást érünk el. E képességek nem fejlődnek maguktól, de önismeretünk tudatos növelésével, megfelelő időt rászánva fejleszthetők.
Kísérletben igazolták, hogy könnyebben oldják meg a feladatokat.
A kutatók szerint minden egybevágott.
A Mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlásával nemcsak jobban tudunk összpontosítani a munkában, a magánéletben, de végre jelen lehetünk a pillanatban is – állítja Szondy Máté, a módszerről könyvet is író pszichológus, a Károli Egyetem adjunktusa.
A közvélekedéssel ellentétben hiába várjuk tőle az inspirációt.
A szeptember 3-án Budapesten előadó Carol Dweck, az amerikai Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora magyarul most megjelent könyvében mindenkit arra biztat, hogy fejlődéssel, kitartással elérheti a vágyott sikert.
Grafikus, zenész, dizájner és performance-művész; a legidősebb és a legfiatalabb között húsz év a korkülönbség, de mindegyiküknek szüksége van arra, hogy önmagáról elfeledkezve feloldódjon a saját alkotásában. Négy kiemelkedő kortárs művészt kértünk meg, hogy beszéljen az alkotás élményéről.
