Betöltés...
Egy kutatás annak is a nyomába eredt, miért hajlamosabbak rá egyesek.
A szorongás torzít – mutatták ki az izraeli Weizmann Intézet kutatói Rony Paz vezetésével.
A Current Biology című lapban ismertetett vizsgálatuk résztvevőinek először megtanították, hogy egy-egy hangot különböző kimenetekkel (pénzszerzéssel, -vesztéssel vagy a közömbös kimenettel) társítsanak.
Ezt követően különböző hangokat játszottak le nekik.
A feladat az volt, hogy eldöntsék, a tanulás során hallották-e az adott hangot – a helyes válaszokat pénzzel díjazták.
A szorongó résztvevők az egészséges kontrollszemélyekhez képest gyakrabban kapcsoltak hibásan új hangot az ismerős érzelmi élményhez.
Agyi válaszaik is eltérőek voltak – elsősorban a szorongáshoz és félelemhez köthető amygdala aktivitása szerint.
A jelek alapján túláltalánosítanak: az érzelmi ingerek – akár már egészen enyhék is – olyan agyi változásokat indítanak be náluk, amelyek erős szorongáshoz vezetnek.
Mindez pedig azt is magyarázhatja, egyesek miért hajlamosabbak a szorongásra, mint mások.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
