Betöltés...
Ráadásul nemcsak a nyelvtől, hanem a kulturális identitástól is függhet a fájdalomérzetünk.
Érzéseink körülírására nyelvenként eltérő eszközkészletünk van.
A kutatókat jogosan foglalkoztatja az a kérdés, hogy a fizikai észlelést befolyásolja-e, és ha igen, hogyan egy adott nyelv és a hozzá kapcsolódó kulturális mező.
Amerikában, a Miami Egyetemen kétnyelvű, latin-amerikai emberek közreműködésével vizsgálták a kérdést.
80 önkéntes vett részt a rendhagyó kísérletben, amelyben valamennyiüknek fájdalmas ingereket kellett átvészelniük – az egyik csoportban azonban angolul, a másikban spanyolul zajlott a kommunikáció.
Az alanyoknak értékelniük kellett a fájdalom mértékét, amit az alkarjukhoz érintett forró tárgy okozott, miközben testi válaszaikat (szívverést, izzadást) monitorozták a kutatók.
Végül latin és amerikai kulturális identitásukkal, nyelvhasználatukkal kapcsolatban kérdezték őket.
Az Affective Science című lapban nemrég megjelent kutatási beszámoló alapján érdekes összefüggés bontakozott ki: nem önmagában a nyelv, hanem a nyelvhez való viszony befolyásolta a fájdalomérzetet.
A dominánsabb kulturális identitásuk nyelvén kommunikálók nagyobb fájdalomról számoltak be és hevesebb testi reakciókat mutattak, mint azok, akik nem elsődlegesnek érzett anyanyelvüket használták a kísérlet alatt.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
