Betöltés...

Ha traumát élünk át, többé nem leszünk otthon a világban – milyen személyiségjegyek védenek a sérüléstől?

Elérhetetlen távolba kerül a múlt, kiüresedik a jelen, és megszűnik a jövő mint ígéret – a legkülönfélébb traumák hasonló lélektani reakciókat váltanak ki a túlélőkben. De mit lehet kezdeni azzal, ha az ember elveszíti a világ értelmességébe, biztonságosságába vetett hitét? Pintér Judit Nóra pszichológus, egyetemi docens írása.

  • Pulzus

A náci koncentrációs táborokat megjárt Viktor Frankl osztrák pszichiáter nevéhez köthető úgynevezett logoterápiás irányzat arra tanít, hogy a szenvedés akkor nem hiábavaló, ha értelmes tud lenni számomra, azaz ha megváltozom a trauma élményétől, tanulni, „gazdagodni” tudok általa. Ezt hívjuk ma poszttraumás fejlődésnek vagy növekedésnek. Az 1990-es években a szakemberek felismerték ugyanis, hogy különféle traumatikus tapasztalatok nem csupán negatív, de pozitív reakciókat is kiválthatnak, sőt ezek az ellentétes válaszok gyakran egyszerre jelennek meg a túlélőknél.

Nagy kihívás tanulni tudni szélsőségesen negatív tapasztalatainkból, hiszen a trauma kiszakítja az embert élete megszokott rendjéből, szétveti az élettörténet koherenciáját, átszínezi a valóságészlelést és az énképet.

Hozzászólások

A terhesség bepillantást enged az egészségünk jövőjébe, ha odafigyelünk a jelekre

A várandósság kilenc hónapja jelentős terhelést ró a női szervezetre, miközben olyan problémákat is felszínre hozhat, amelyek egyébként csak évekkel vagy évtizedekkel később válnának láthatóvá. Ráadásul a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás, toxémia vagy cukorbetegség kérdése nem feltétlenül zárul le a szüléssel: fontos információt adhatnak arról is, mire érdemes a későbbi élet során figyelni. Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost arról kérdeztük, hogyan működik a terhesség fiziológiás stressztesztként, milyen betegségek kockázatát jelezheti előre, és hogyan lehet a várandósság alatt szerzett információkat később megelőzésre használni.