Testünk válasza: közel 100 éve próbáljuk megérteni
A koronavírus-járvány hullámai folyamatosan emelik stressz-szintünket. Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. E folyamat persze ennél jóval bonyolultabb.
Hiperaktív a gyerek? Felnőtt korában sikeres üzletember válhat belőle
A magas aktivitásszint versenyelőnyt jelenthet.
A Michelangelo-hatás révén segítik a párok egymást jobbá válni
Az ideális személyiségvonások elérésében leghatékonyabban a párkapcsolat tud segíteni, bár vannak, akik eleve előnnyel indulnak – derítette ki egy svájci kutatás.
5 lépés, ami lenyugtatja a tomboló kisgyereket
Évtizedek óta ajánlják a szülőknek, hogy szidás, büntetés, ne adj’ isten testi fenyítés helyett inkább „elgondolkodtatással” neveljék a kicsit gyerekeket, de még mindig sokan nem tudják, mi is ennek a helyes menete – állítja egy amerikai kutató.
Azt hiszi, nem csapja be magát? Máris itt van 8 lehetőség
Az emberek általában hajlamosabbak kedvezőbbnek látni az ítélőképességüket a valóságosnál.
Egy pszichológiai irányzat, ami csupa jó dologról szól
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Pihenve tanulunk, nem gyakorlás közben
A rövid szüneteken múlik minden – állítják amerikai kutatók.
Mihalec Gábor párterapeuta: A kommunikáció a kulcs
Jobban el lehet viselni a bizonytalanságot, ha elkezdjük kontrollálni azt, ami felett rendelkezünk befolyással – állítja Mihalec Gábor párterapeuta, aki a tavalyi karantén idején azt vizsgálta, egyes párok miért küzdenek meg másoknál sikeresebben a bezártsággal járó feszültségekkel. Az interjúban a szakember beszél a közös hit és a közös kassza erejéről, a karanténbántalmazás forrásairól és arról, hogyan lehetett összehangolni az eltérő szexuális étvágyat.
Hogyan éljünk együtt a fájdalmas érzéseinkkel?
Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Bizonyították, amit mindig is éreztünk: hedonizmus nélkül nincs boldogság
A rövid távú örömök élvezete legalább olyan fontos a boldog élethez, mint a hosszú távú célok tiszteletben tartása – mutatnak rá svájci és holland tudósok.
Ön ismeri az árnyékszemélyiségét? És milyen a viszonya hozzá?
Amikor azt halljuk, hogy fogadjuk el negatív érzéseinket, gondolatainkat, nem is sejtjük, hogy e jó tanács tudományos hátterét hosszú évekig kellett kidolgozniuk a pszichológia nagyjainak.
Bántalmazott gyerekekből jó szülők
Nem minden elhanyagolt, bántott gyermekből lesz közönyös, erőszakos szülő. Sokan képesek a negatív mintát maguk mögött hagyni.
A nevetés boldogít, vagy azért nevetünk, mert boldogok vagyunk?
Az arckifejezés és az érzelmek közötti kapcsolat nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Hallgasd meg a gyermeked, ajánlja a Kapcsolódó Nevelés
Nem gond, ha a szülő olykor feszült, ideges, és emiatt rosszul reagál a gyerek hisztijére. A lényeg, hogy rendszeresen töltse fel érzelmi tankját. Ezt ajánlotta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Balogh Fruzsina, aki a Kapcsolódó Nevelés viszonylag új módszeréről beszélt. Az est során szó esett az amerikai módszer öt eszközéről, a limbikus rendszer egyensúlyának visszabillentéséről és arról, hogyan lehet tudatosan nevelni nevetéssel.
Almási Kitti: Ha robotolunk a szeretetért, csak a robotolást erősítjük
Sok olyan tulajdonságunk, automatikus reakciónk van, amitől szabadulni szeretnénk, de nem megy: ilyen a kisebbrendűségi érzés, a megfelelési kényszer. Ennek gyökerei sokszor a neveltetésünkben, a szocializációs folyamatban rejlenek.
Milyen az elég jó szex?
A legeslegjobb szex elvárása nem több ügyesen alkalmazott reklámfogásnál.
A boldog gyerek haragudhat, ha dühösnek érzi magát
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.