Így hangzik 11 tévhit közül a 4. a népszerű pszichológus L. Stipkovits Erika pszichológus legújabb, Nagyszülők a kispadon című könyvében, melyben nagyszülők, szülők és unokák egymásra hatásának eredt a nyomába.
A kreativitás nélkülözhetetlen kelléke a szellemi fejlődésnek. Joshua Wolf Shenk amerikai író megfigyelései azt bizonyítják, hogy kreativitásunk mozgatórugóját megtalálhatjuk egy alkotótársban, a kreatív „párunkban”.
A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke kiválóan teljesítene az iskolában és a különórákon is. De a valóság gyakran nem ennyire rózsás. Sikeres életet szeretnénk a gyermekeinknek, és emiatt gyakran hibákat követünk el.
A gyerekkori stressznek, szorongásnak és pszichoszomatikus tüneteknek a szülők és gyerekek közti bensőséges kapcsolattal lehet leghatásosabban elejét venni – hangsúlyozták a HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjének előadói. A színpadra lépő szakemberek ezen túl beszéltek még a csendterápiáról, a szülői önismeret fontosságáról, és arról, hogy miért épp iskolába indulás előtt fáj a gyerek hasa.
A világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja most magyarul megjelent könyve kapcsán egy hetet Budapesten tölt, és folytatja a közös munkát a Hősök Tere Kezdeményezéssel, amelynek társalapítója. A TEDxBudapestSalonon tartott, telt házas előadása előtt beszélgettünk új módszeréről, mellyel másként tekinthetünk élettörténetünkre.
A gyerekek bizonyos testi panaszait, betegségeit csak családi és tágabb környezetben zajló kapcsolataik tükrében lehet megérteni – állítja Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és szerzőtársa új könyvükben. Olyan mentalitást közvetítenek, amelynek alapja a kölcsönös tisztelet, az egymásra hangolódás, az empatikus hozzáállás és az elfogadás.
Elméletben lehetetlennek tűnik, a gyakorlatban azonban számtalanszor előfordul, hogy valaki problémás, sőt patológiás személyiséggel vezetővé válik. Az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati kultúrában kiválóan működnek, az árat viszont a munkatársak és családjaik fizetik meg.
Az idő a legértékesebb tulajdonunk, amely, szemben más javainkkal, nem pótolható. Pszichológiai értelemben relatív: érzelmi állapotunk, személyes perspektívánk, közösségünk élettempója befolyásolja, hogyan tapasztaljuk meg. Valamennyien képesek vagyunk rá, hogy kiigazítsuk az időről alkotott előítéleteinket - állítja Philip Zimbardo amerikai pszichológus, a világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja.
A színes papír és az olló nagyobb szerepet játszik a címlapok megszületésében, mint a számítógép – derült ki a HVG Extra Pszichológia magazin borítóit bemutató kamaratárlat megnyitóján, amelyen a borítók készítője az olvasók számára kevéssé ismert oldaláról is bemutatkozott.
Hasznos dolog, ha észreveszünk bizonyos, a történelemben ismétlődő mintázatokat, de az talán még fontosabb, hogy megpróbáljuk megérteni a mögöttes okokat. Erre tesz kísérletet A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája című könyv Fülöp Éva és Kővágó Pál szerkesztésében. A nemrég az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent kötet Magyarországon hiánypótló, hiszen magyar nyelven mutatja be a kollektív áldozattudat legjelentősebb szociálpszichológiai kutatásait az elmúlt másfél évtizedből, és betekintést nyújt az ezzel kapcsolatos hazai kutatásokba is. Kővágó Pál pszichológussal beszélgettünk.
A gyerekeknél egyre gyakrabban és egyre korábban jelentkeznek a stressz okozta, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő testi tünetek. Ezeket nem könnyű felismerni, különösen, ha a szülők maguk is rohannak, feszültek, és a saját mindennapi problémáikkal küzdenek.
Céltalan provokációk mesterei, meddő viták generálói, akik rosszindulatú ténykedéseikkel pszichológiai károkat is okozhatnak áldozataiknak. Kikből lesznek internetes trollok, és miért táncolnak mások idegszálain?
Kevesebb lenne a zaklatás és az internetfüggőség, ha a szülők többet beszélgetnének a gyerekeikkel, és maguk is jó példával járnának elől a kütyük használatában – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei, Domonkos Katalin pedagógus és Szondy Máté pszichológus. A kerekasztalon egyebek mellett szó esett a digitális „én” elismerés utáni vágyáról, a sexting helyéről a párkapcsolatokban és arról, hogy a szülők mit osszanak meg a gyerekeikről az interneten.