A sajt nemcsak finom, hanem a beleknek is jót tehet
Miközben a sajtimádók a kedvenc csemegéjüket fogyasztják, talán nem is gondolnak arra, hogy nem csupán az ízlelőbimbóikkal, hanem a bélrendszerükkel is jót tesznek ilyenkor.
Betöltés...
Miközben a sajtimádók a kedvenc csemegéjüket fogyasztják, talán nem is gondolnak arra, hogy nem csupán az ízlelőbimbóikkal, hanem a bélrendszerükkel is jót tesznek ilyenkor.
Pulzus
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.
Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.
A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.
Schwab Richárd gasztroenterológus szerint nemcsak az életmódbeli tényezők, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás növelhetik a kockázatot, hanem az is számít, hogy az adott baktérium milyen „felszereltséggel” rendelkezik. A felfedezés új irányt nyithat a vastagbélrák szűrésében és megelőzésében.
Mi lenne, ha kiderülne, hogy lelki egyensúlyunkat nem is a gének, a kisgyermekkori traumák vagy a környezet káros hatásai befolyásolják a leginkább, hanem a szervezetünkben élő egysejtű organizmusok milliárdjai? Egyre több tudományos kutatás feszegeti ezt a pszichológiát is fenekestül felforgató kérdést.
Pulzus