#böjt

Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.

Egészség

Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről

Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.

Egészség

Meddig gyötörjük magunkat csak azért, hogy tovább éljünk? – a hormézis titka

Ha egy rossz alvás, pár hét mozgáshiány vagy egy kisebb fertőzés is jobban megvisel, nem biztos, hogy csak az idő múlását érzed. A hormézis kutatása azt próbálja megérteni, miért nem az állandó kímélet, hanem a jól adagolt terhelés segít megőrizni a szervezet alkalmazkodóképességét. Mi történik a sejtekben, amikor egészséges stressz hatása alá kerül a szervezet? Melyek a hormézis tudományosan bizonyított módszerei, és mi az, amihez érdemes óvatosan hozzáállni?

Egészség

Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.

Egészség

Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?

Egészség

A legjobb böjtfajtákkal visszatalálhatunk önmagunkhoz

Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.

Pszichológia