Betöltés...
Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.
Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?
Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.
Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.
