Betöltés...
Már az is nehéz a narcisztikus szülő gyerekének, hogy fel- és beismerje: bántalmazás áldozata volt. Miért kell az áldozat-gyermeknek elgyászolni a szüleit? Milyen tulajdonságok jellemzik a mérgező felnőtteket? És miért hasznos, ha a felépülni vágyó gyerek idővonalon ábrázolja az őt ért traumákat?
Mindnyájunknak szüksége van mély kapcsolódásokra, ám e vágyunk, netán éhségünk miatt könnyen kiszolgáltatottakká és sebezhetőkké válhatunk.
Ha tényleg baj lenne az egykékkel, Kína például nagyon rosszul járna.
Miután elkezdtünk találkozgatni szívünk választottjával, érdemes figyelnünk a másik reakcióira, nehogy túl későn ébredjünk fel: rossz lóra tettünk.
A korral csökken az önimádat – véli egy kutatás.
Epres Panni Lelked rajta! című, új podcast-sorozata segít megismerni önmagunkat és a környezetünket. Az első részben Orvos-Tóth Noémi pszichológus segít felismerni és megérteni a narcisztikus személyiségzavart.
Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?
Grandiózus kutatásban vizsgálták az önmagukba szerelmeseket.
Ne féljünk tőlük, lefegyverezhetők, ha tudatosan vagyunk jelen az életünkben, ahol reálisan ítéljük meg önmagunkat, beleértve a képességeinket, az erőforrásainkat. Az energiavámpír az, aki fél, aki a gyengébbre vadászik, életképtelenség-érzését leplezve ezzel.
A narcisztikus sérülések felnőve nemcsak nekünk, környezetünknek is szenvedést okoznak.
Elbűvölt, megbabonázott, lenyűgözött – így emlékeznek vissza a kezdetekre a narcisztikus kapcsolatból felépülni próbáló páciensek.
Az elismeréshajszoló magas szinten igazodik a vélt vagy valós elvárásokhoz, hogy cserébe dicséretet és szeretet kapjon. Így válik igazi kaméleonná.
Azt tudjuk, hogy milyenek: sikerhajhászok, arrogánsak, extrovertáltak és mindenkinél többre tartják önmagukat. De vajon hogyan lehet a narcizmust tudományosan is megállapítani? A korábbi kérdőívek mellé kifejlesztettek egy „villámtesztet”, ami állítólag egy válaszból pontos diagnózist állít fel.
Klassz vagyok? Feldmár András és Büky Dorottya beszélgetése arról, hogyan szerethetjük és érezhetjük értékesnek önmagunkat. No meg arról, mi a baj a narcizmussal.
Elviselhetetlen a nagyapa vagy nagyanya önzése, mindent ő tud jobban? Mindig áll a bál, mert megsértődik? Van rá módszer, hogy lecsendesítsük a családi rémálmot.
Családi, baráti, munkahelyi, szerelmi, házastársi kapcsolatokban egyaránt felállhat a tettes–áldozat szerepkettős. Az egyik fél a lelki ragadozó, a másik az empatikus lelki zsákmány. Közös bennük, hogy belül, mélyen, egyik sem hiszi el magáról, hogy megérdemli a szeretetet.
Hercsel Adél újságíró Láthatatlan pokol című új könyvében olyanok osztják meg a múltjukat, akiknek sikerült kiszabadulniuk egy bántalmazó kapcsolatból. A kötetből a 38 éves Nóra történetét választottuk.
Az érzelmi leválás, adott esetben a kapcsolat elvágása lehet a megoldás a nárcisztikus embertől való megszabadulásra – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia magazin legutóbbi estjének résztvevői. Ahol szó esett arról is, hogyan lehet nárcisztikussá nevelni a gyereket, és mi az, ami még a legidillibb bimbózó szerelem idején is gyanút kell, hogy keltsen.
A jófiúkkal és a jólányokkal is izgalmas lehet az élet.
Bántóan viselkedik a partnere, esetleg már felmerült önben a távozás? Mielőtt szakítana, próbálja ki ezt a három stratégiát.
