Betöltés...
Amikor az egész társadalom feszült a bizonytalanságtól, a kiszámíthatatlanságtól, akkor nem várhatjuk el a gyerekektől sem, hogy kiegyensúlyozottak legyenek. Hogyan ismerheti fel a szülő a szorongás jegyeit óvodás- és kisiskoláskorban, és mit tegyen?
A szorongás korát éljük egy olyan társadalomban, amelyik alaposan ismeri az együttélést a bizonytalansággal. A megoldásról nemrég jelent meg egy svéd szociológus könyve.
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Szél Dávid Apapara című blogjának Facebook-oldalán írt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, lehetséges érzéseinkről.
Az elmúlt pár napban sokaktól hallottam, hogy az orosz-ukrán háború hatására félelem, sőt rettegés tört ki rajtuk. Hogyan csökkenthetjük a szorongást ebben a krízishelyzetben?
Minél inkább titok egy szorongás, egy trauma, annál valószínűbb, hogy a gyerek érzelemvilágát is uralni fogja.
Amúgy is nehéz mit kezdeni azzal a jelenséggel, ha tárgy nélküli félelem lesz úrrá az emberen, és a szervezete állandó készenléti állapotban van. A párkapcsolatban pedig igazi próbatétel.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Stressz, szorongás, frusztráció – negatív jelentés társul ezekhez a szavakhoz. De valóban mindig negatív fogalmaknak számítanak? Hadd mutassam meg egy képregényhősön.
A koronavírus-járvány és a karantén lelki terheit nemcsak a felnőttek cipelik, hanem a gyerekek is. Vajon nyom nélkül elmúlik náluk a hatás? Vagy éppen ellenkezőleg: a szorongás a visszarendeződés után örök társukká szegődik? Deliága Éva gyermekpszichológus tanácsai.
Ha szinte már csak a járvány tölti ki a gondolatainkat, érdemes megszívlelnünk ezeket a tanácsokat.
A beavatkozásnak sok esetben pszichés haszna is van.
Egy kutatás annak is a nyomába eredt, miért hajlamosabbak rá egyesek.
Jó dolog a carpe diem, de csak akkor igazán pozitív hatású, ha elhelyezhető a személyes történelmi idősíkba. Ha a jelen mellett megjelenik a múlt és a jövő is.
A tudatos jelenlét pozitív hatásait számos kutatás igazolta. Csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, a stressz-reakciót, javítja a figyelmi funkciókat és az érzelem-, illetve viselkedésszabályozást. Ráadásul már gyerekkorban is fejleszthető. Szondy Máté pszichológus írása.
Ha elhagyja ezt a rossz szokását, jelentősen csökken majd a szorongása. A visszaeséssel viszont vigyázni kell.
És segíthet jobban megismerni az agy egyik érzelemközpontját.
