Betöltés...
Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Reggel gyűrű pontozza az alvásunkat, napközben okosóra követi a mozgásunkat és a pulzusunkat, a telefon képernyőjén pedig újabb grafikonok és pontszámok jelzik, hogyan teljesített aznap a testünk. Mire este lesz, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ezt a napot nem megéltük, hanem csak megmértük.
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
A bizonytalanság, a gyorsuló világ és az információzaj tartós készenlétben tarthatja az idegrendszert – ez pedig szorongáshoz, testi tünetekhez és kiégéshez vezethet. Belső Nóra pszichiáterrel a szorongás társadalmi okairól, a magyar lelkiállapotról és a megküzdés lehetséges útjairól beszélgettünk könyvei újrakiadásának alkalmából. És arról is, hogyan készüljünk fel lelkileg az idei év feszültséget keltő eseményeire, többek között a választásokra.
Ha van pénz, kocsi, ház, feleség, akkor is képesek vagyunk legbelül szorongani. Ez a szexuális életünkre is hatással van, és szinte minden nyugtalanságunk ugyanarra a bizonytalanságra vezethető vissza. A férfiak sok mindenről hallgatnak, erről is, így pszichológusokat kértünk meg arra, hogy beszéljenek róla.
Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Az elakadás az életünk bármely területén nem a kudarc jele, hanem szükségszerű állomás. A kérdés az, hogy ennek tudatában vagyunk-e, és hasznunkra fordítjuk-e. De mások miért sikeresebbek, mint mi? Mit tanulhatunk a semmittevés terén Einsteintől és Mozarttól? Hogyan kell jól kudarcot vallani? És milyen sokkterápiával győzhetjük le a minket megbénító félelmet?
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak az ünneppel kapcsolatban?
A magyarul nemrég megjelent Mindfulness-kalauz című könyv szerzőjével többek között az érzések megfigyeléséről, a negatív gondolatok hasznáról, minduntalan visszatérő depressziójáról és arról is beszélgettünk, hogy miért ijesztőbb számára Madonna, mint Donald Trump.
A kijózanodás egy szakasza szorongásoldó hatású, a másnaposság megszűnése pedig megkönnyebbülést hoz – ezzel is magyarázzák szakemberek, hogy olyan sokan részegednek le újra és újra. Mit kell tudni a macskajaj fizikai és pszichés tüneteiről? Kiknél erősödik fel ilyenkor különösen a szorongás? És miért nem könnyű az első néhány pohár után abbahagyni az ivást?
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
