Betöltés...
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak az ünneppel kapcsolatban?
A magyarul nemrég megjelent Mindfulness-kalauz című könyv szerzőjével többek között az érzések megfigyeléséről, a negatív gondolatok hasznáról, minduntalan visszatérő depressziójáról és arról is beszélgettünk, hogy miért ijesztőbb számára Madonna, mint Donald Trump.
A kijózanodás egy szakasza szorongásoldó hatású, a másnaposság megszűnése pedig megkönnyebbülést hoz – ezzel is magyarázzák szakemberek, hogy olyan sokan részegednek le újra és újra. Mit kell tudni a macskajaj fizikai és pszichés tüneteiről? Kiknél erősödik fel ilyenkor különösen a szorongás? És miért nem könnyű az első néhány pohár után abbahagyni az ivást?
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
A borongós napokon máris felidéződik a karácsonyi hangulat, engem is magával ragad emelkedett fénye. Elhatároztam, hogy idén csak a szépre, a jóra törekszem, és távol tartom magam mind a hét főbűntől.
A legtöbb ember ódzkodik attól, hogy sokat legyen csak önmagával. Mi ennek az oka? Hogyan érhetjük el, hogy egyedül is jól érezzük magunkat, és ne legyünk kiszolgáltatva olyan kapcsolatoknak, ahol rosszul bánnak velünk?
Miért van az, hogy a férfiak hiába szeretnének jó apukák lenni, sokszor kiszorulnak, vagy egyenesen kivonulnak a gyerekük életéből, a vele kapcsolatos feladatokat pedig a feleségükre hagyják? Milyen meg nem oldott lelki kavarodások állhatnak ennek a hátterében? Miért szoronganak attól, ha a gyerekükben saját magukat látják meg? Hogyan képes az iskola a szülőkben is szégyenérzetet beindítani? Férfiszorongásokkal foglalkozó újabb cikkünket olvashatják.
Látszólag magabiztosan állnak sörrel a kezükben a kerti grill mellett, de közben ezer dolog nyomasztja őket, és sokszor nem is beszélnek róla. Aggódnak, hogy hogyan találnak szerető társat, ha egyik kapcsolat sem az igazi. Hogy hogyan ne legyenek a szexben sem durvák, sem ügyetlenek. Vagy hogy sehogyan sem sikerül eljutni a családalapításig. Férfiszorongások, amelyeket sokan ismerünk valahonnan.
Igazi átalakulást és harmóniát hozhat, ha kapcsolódunk gyermeki énrészünkkel, és megfelelő támogatással, fegyelmezéssel és ráhangolódással gondozzuk – állítja az amerikai-vietnámi író, aktivista.
Ha azt mondom, hogy az elmém nem egységes egész, hanem több rész összessége, melyek önálló alszemélyiségekként működnek a pszichémben, akkor biztosan felszisszennek néhányan, mert azt gondolják, hogy mentális problémám van, és forduljak orvoshoz. Pedig napjaink egyik legnépszerűbb pszichológiai elmélete épp ezen az elmemodellen alapul, és ezt használja a gyógyításban is.
Ahhoz, hogy harmonikusan éljük az életünket, elengedhetetlen, hogy megfelelően tudjuk szabályozni az érzelmeinket. Jó hír, hogy e készség tanulható, fejleszthető.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
Nem kellemes visszarázódni a szabadságból és elkezdeni a munkát vagy az iskolát, de félni sem kell az ősszel menetrendszerűen érkező esetleges hangulatzavaroktól. De hogyan lehet átmenteni a pozitív, pörgős nyári feelinget a rövidülő és egyre hidegebb napokba? Mi történik az agyban és a környezetünkben, ami miatt depresszió vagy szorongás vehet erőt rajtunk? Miért kerüljük ilyenkor a közösségi médiát, hova tegyük a fotóinkat, és milyen új tevékenységekkel dobjuk fel magunkat?
Ismerjük az érzést, amikor saját magunkat bizonytalanítjuk el, elhitetve magunkkal, hogy kevesebbet tudunk, értünk, érünk, egyszóval kisebbek vagyunk. Honnan jön ez a kíméletlen kritikus, és hogyan tudjuk megszelídíteni?
Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan– működő lelkiállapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.
Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében.
Az őzek élete is tele van stresszel, hát még az embereké. De nem kell ezen nagyon stresszelni, a rossz stresszt átalakíthatjuk jóvá, ami segíthet legyűrni az akadályokat, sőt kiteljesedni.
