Betöltés...

Fiatalítható a szem? Elindult az első humán vizsgálat a retina visszaprogramozására

Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.

David Sinclair, a Harvard Egyetem Orvostudományi Karának kutatója több mint egy évtizede képviseli azt az álláspontot, amely a tudományos mainstreamen belül máig heves vitákat gerjeszt: az öregedés nem biológiai végzet, hanem programozási hiba – és mint ilyen, elvileg korrigálható.

Sinclair cége, a Life Biosciences nemrég konkrét lépést is tett ebbe az irányba. Az ER-100 nevű génterápiás készítmény közvetlenül a szembe juttatva epigenetikusan fiatalítja a retinát. Az FDA idén januárban engedélyezte az első humán klinikai vizsgálatot, és Bostonban már meg is kezdték a fázis I. klinikai vizsgálat előkészületeit, jelenleg a résztvevőket toborozzák. Állatmodellekben az eljárás 50–75 százalékkal visszafordította a retina biológiai korát – egyes esetekben részleges látásvisszanyerés is megfigyelhető volt. De mit jelent mindez a valóságban, és hol húzódik a határvonal a megalapozott tudomány és a marketingzaj között?

Az ER100 génterápiával kapcsolatban Spisák Sándort, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetőjét kérdeztük.

Sipsák Sándor molekuláris genetikus
Molekuláris genetikus doktori fokozatát a Semmelweis Egyetemen szerezte, majd több mint egy évtizeden át dolgozott a Harvard Egyetem Dana–Farber Rákkutató Intézetében, ahol a daganatok örökletes és epigenetikai hátterét kutatta. 2022 óta a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományok Intézetében vezeti az Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportot.
Hozzászólások

Nem alszik, ezért mindent bevetne? – ezt kell tudni a melatoninról, az altatókról és az alvást segítő gyógynövényekről

Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.