Betöltés...

Fiatalítható a szem? Elindult az első humán vizsgálat a retina visszaprogramozására

Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.

David Sinclair, a Harvard Egyetem Orvostudományi Karának kutatója több mint egy évtizede képviseli azt az álláspontot, amely a tudományos mainstreamen belül máig heves vitákat gerjeszt: az öregedés nem biológiai végzet, hanem programozási hiba – és mint ilyen, elvileg korrigálható.

Sinclair cége, a Life Biosciences nemrég konkrét lépést is tett ebbe az irányba. Az ER-100 nevű génterápiás készítmény közvetlenül a szembe juttatva epigenetikusan fiatalítja a retinát. Az FDA idén januárban engedélyezte az első humán klinikai vizsgálatot, és Bostonban már meg is kezdték a fázis I. klinikai vizsgálat előkészületeit, jelenleg a résztvevőket toborozzák. Állatmodellekben az eljárás 50–75 százalékkal visszafordította a retina biológiai korát – egyes esetekben részleges látásvisszanyerés is megfigyelhető volt. De mit jelent mindez a valóságban, és hol húzódik a határvonal a megalapozott tudomány és a marketingzaj között?

Az ER100 génterápiával kapcsolatban Spisák Sándort, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetőjét kérdeztük.

Sipsák Sándor molekuláris genetikus
Molekuláris genetikus doktori fokozatát a Semmelweis Egyetemen szerezte, majd több mint egy évtizeden át dolgozott a Harvard Egyetem Dana–Farber Rákkutató Intézetében, ahol a daganatok örökletes és epigenetikai hátterét kutatta. 2022 óta a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományok Intézetében vezeti az Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportot.
Hozzászólások

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?