Az öregedést többnyire nem egyetlen nagy változásként éljük meg, inkább apró eltolódásokból vesszük észre. A lépcső hosszabbnak érződik, edzés után lassabban tér vissza az erő, és egy rossz éjszaka is sokkal jobban megvisel, mint korábban. Délutánra mintha egyszerűen kifogyna belőlünk az energia. Nem drámai fordulat ez, inkább lassú kapacitáscsökkenés, amiben különösen érintettek a nagy energiaigényű rendszereink, elsősorban az idegrendszer, az izmok, a szív és az anyagcserében kulcsszerepet játszó szövetek.
Az öregedés sejtszintű háttérfolyamatait bemutató sorozatunk soron következő részében ennek a csöndes kapacitásvesztésnek az okát vizsgáljuk meg közelebbről. Az öregedés ismérveit sorra vevő 2013-as tudományos munka és annak 2023-as frissített változata is önálló, központi tételként tünteti fel az úgynevezett mitokondriális diszfunkciót. Nem mellékszereplőről beszélünk tehát, hanem olyan folyamatról, amely számos más öregedési mechanizmussal is folyamatos kölcsönhatásban áll.
A témában segített eligazodni Prof. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetője, neurológus, pszichiáter és klinikai genetikus, akinek kutatói és klinikai munkájában a neurogenetikai és mitokondriális betegségek vizsgálata is fontos helyet foglal el.
Ugyanaz a terhelés, kevesebb tartalék
A mitokondriumokat a legtöbben onnan ismerjük, hogy ők a sejtek erőművei. Ez nem tévedés, csak éppen nem mond el róluk eleget. Valóban itt termelődik a sejt működéséhez szükséges energia nagy része, de a mitokondriumok szerepe ennél jóval összetettebb. Molnár Mária Judit megfogalmazásában a mitokondrium inkább egyfajta sejtes központi szabályozó egység, amely az energiatermelés mellett részt vesz a sejthalál szabályozásában, a kalciumegyensúly fenntartásában, az anyagcsere köztes termékeinek előállításában, az autofágiához kapcsolódó sejtes karbantartásban, sőt bizonyos szövetekben a hőtermelésben is.
Amikor ez a rendszer rosszul működik, nem egyetlen csavar lazul ki a gépezetben, hanem egyszerre több irányból kezd billegni az egész rendszer.
Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.
