Betöltés...

A hizlaló környezet - Egyél és fogyj!

Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.

  • Pulzus

Manapság a népegészségügy „legsúlyosabb” kihívása és kudarca az elhízás megelőzése és kezelése. Az 1960-as évek óta a fogyasztói társadalmakban megnégyszereződött az elhízottak száma. Még soha­sem volt az emberiség ilyen kövér, mint ma. És a tendencia folytatódik.

Az elhízás hátterében az élelmiszerek túlfogyasz­tása áll. Az éhséget és az evést belső és külső ténye­zők egyaránt kiválthatják. Belső tényezők például a fiziológiai jelzések (vércukorszint-csökkenés, üres gyomor, testhőmérséklet-csökkenés stb.), vagy ép­pen – alig tudatosodó – lélektani impulzusok (pl. érzelmi evés, amikor megnyugtatás miatt eszünk). Az evést ugyanakkor külső, környezeti tényezők (ün­nepi fogások, ínycsiklandozó ingerek, reklámok) is gerjeszthetik. Korábban az elhízást belső tényezők­kel (pl. akaratgyengeséggel) magyarázták. Manapság a tudományos érdeklődés az egyéni viselkedésről a környezeti tényezők irányába fordul, tekintettel arra, hogy az elhízás tömegessé válása egyre inkább a tár­sadalmi változásokra tereli a figyelmet.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?